Miért én félek az állatorvostól a kutyám meg nem?

Gyenge vagy mentálisan.

Jógázz, végezz agykontroll gyakorlatokat, és szexelj sokat.

Szerintem válts állatorvost, ha rosszul bánik a kutyával. Ha viszont türelmes, figyelmes, akkor neked sincs okod aggódni.

Gyerekkorodban az oltások neked sem fájtak, maximum egy csípést éreztél. A kutyád még sokszor ennyit sem érez. Az enyémek észre sem veszik, ha szurit kapnak, ha éreznek valamit, az is inkább egy kellemetlen, viszkető csípés, szóval ne aggódj! :) (Ha nem hiszed, nyugodtan kérdezd meg az állatorvosod is)

A kutya miatt pedig gyorsan le kell erről szokj, mert ha ilyen instabil, félős vagy, akkor ő is ilyen labilis természet lesz, ami senkinek nem jó, főleg neked és a kutyusodnak.

Próbáld meg úgy felfogni: ez csak egy oltás, semmi több, még csak nem is fáj! :) (Az eddigi tapasztalataid is ezt mutatják, szóval ne a lehetséges rosszon agyalj, építs a már eddig megtörténtekre!)

Te magad írtad le, hogy miért félsz az orvostól.:)

Egész egyszerűen túl reagálja az agyad a helyzetet kiindulva a régi kutyaharapásos tapasztalatból. Tulajdonképp ez már-már nevezhető enyhe fóbiának is.

Végülis mást nem tudsz tenni, minthogy erőt veszel magadon s amikor legközelebb viszed a dokihoz nem kezdesz el azon pörögni, hogy mi történhet majd ott. A kutyád sem teszi, ezért sem fél, ezért sem veszi fel ha injekciót kap. Aprócska kellemetlenség ez számukra, amivel nem érdemes nekik túlságosan foglalkozni. Meríts erőt a kutyádból (fordított helyzetben ő is ezt tenné). Ha tisztában vagy vele, hogy ő nem fél Te se tedd. Azon meg, hogy mi lesz v. mi lehet, kár előre parázni.

Általában arra tanítanak minket a szüleink és a társadalom, hogy mindig vegyük számításba a jövőt és ez alapján cselekedjünk. Ez így rendben is van, de néha nem árt a mának ill. a pillanatnak is élni. Te az elsőt már megtanultad, a másikról meg még van mit tanulnod, ebben segíthet a kutyád, hát hallgass rá.:)

Egyébként hasonló tapasztalatom volt nekem is 6 évesen a balesetin, szintén kutyaharapásból kifolyólag.:) Azóta a frász kerülget, ha ismét oda kell mennem, az az egy hely ahol nem nagyon tudom félelmem kontrollálni (ja meg a fogdoki...).