Egy éves gyerkőc VS kiskutya?

Meg kell türelemmel nevelni a gyereket. Nálunk a tesóm megtanulta. ha valamit nem szabad, azt nem szabad. Ha gyufával játszana, azt is hagynád? Ha lenne egy újszülött kistesója, azt is nyomorgathatná? Persze, hogy nem. Na ugyanúgy nem szabad hagyni, hogy a kutyát nyomorgassa.

Szobakenel persze, inkább a kutyát zárnátok be? Szerintem várjatok a kutyával amíg nagyobb nem lesz és megérti mi az hogy nem. Saját tapasztalatból mondom nem okoskodok. Nálunk a kutya már menekül és odakap mert nem érti a kislány hogy nem szabad.

Ja és mielőtt valaki belém kötne, a kutya az enyém a kislány pedig a nővéremé. Szóval nincsenek együtt egész nap.

Nekem 6 éves volt a cicám, amikor született az első lányom. Természetes, hogy a gyerekem az első, őt szeretem a legjobban, viszont a cicámmal is ugyanúgy törődtem, mint addig. Azt meg pláne nem hagytam, hogy a lányom bántsa, nyúzza, húzza a farkát. Határozottan rászóltam, elmondtam, hogy ez mennyire fáj a cicánknak, nem szabad. Volt pár alkalom, hogy a cicám oda is kapott, amikor nem tudtam időben közbelépni, nem durván, de bizony megkarmolta a lányomat. Hiába volt a sok beszéd, a szép szó, semmit nem ért, viszont a karmolásból azonnal megtanulta, hogy nem szabad. Tudom, most sok szülő feljajdul, hogy én milyen felelőtlen anya vagyok, de nem lehet egy állatot megbüntetni azért, mert ösztönösen védi magát. Az én kislányom húzta az én hajamat is, harapott is, hát én sem hagytam magam, szerencsére ez a nehéz időszak hamar véget ért.

Nem a kutyát kell szobakennelbe zárni, hanem a gyereknek megtanítani, hogy nem nyüstöljük. A helyetekben átgondolnám a kutyavásárlást, nem tudom mennyi idős a nagylány, de egy kölyökkutyával rengeteget kell foglalkozni, eleinte 2 óránként levinni amíg szobatiszta nem lesz, ez hónapokig is eltarthat. Aztán mindennap sétáltatni, akkor is ha rossz idő van, lefárasztani, hogy ne kezdjen el rombolni unalmában. Mindent megtanítani neki is, kb mintha hirtelen lenne még egy gyereked. Mint írtad, te leszel a kiskutyával, lesz erre időd?

A gyereket egyébként is folyamatosan figyeled és neveled, mert ugye számtalan hülyeség van, amit egyszerűen nem csinálhat, mert nagyon nem jó vagy akár veszélyes, hát ez is azok közé tartozik. Következetesen tiltod és előbb-utóbb megtanulja. Mivel szerencsére nagyon gyengék a kicsik, eddig a pontig legtöbbször nem tudnak kárt tenni az állatban, amikor párszor mégis elkerüli a figyelmed, hogy épp mit művel (mert lesz ilyen). Fordítva inkább, ezért van az, hogy állatot és kisgyereket nemigen hagyunk együtt magára, merthogy a legbéketűrőbb kutya is odakaphat, ha mondjuk épp ki akarják nyomni a szemét. Nem törvényszerű, a legtöbb családi kutya jól kezeli az ilyesmit is, de előfordulhat.

Nekem sem stimmel ez az időzítés, hogy két éppen csak cseperedő élőlény kerül egymás mellé, amikor még egyik sem tanult és tapasztalt szinte semmit a világból. Bár a kérdés nem tér ki a tényleges felállásra, az indítékokra, időzítésre, de a kérdező lesz a felelős a gyerekért meg a kölyökkutyáért egyidőben.... necces, ahogy mondani szokás, hiszen a kiskutyát feltehetően mostanában kellene szobatisztaságra szoktatni, ami tudjuk mennyi törődéssel jár stb. Nálunk az unokám már eleve egy idősödő vizsla mellé született, így számára a kutya nem volt újdonság, nem is nyüstölte soha, elvoltak egymás mellett.

Itt nem az a baj, hogy nagy az erő kifejtés. Az állat személyes teréről van szó. A szoba kennel azért jó ötlet, mert akkor oda eltudna vonulni a kölyök amikor akar és ott senki sem piszkálná.