Hogyan tudnám leszokatni a kancám a versenyzésről?

Szántóföldön ne lovagolj, mert kimegy a lovad ina, csak úgy szólok.

Egyébként, terepen menj előre, és akkor nem látja maga előtt a többit. Minél hátrébb kerülsz a "sorban" a lovaddal, annál bolondabb lesz, mert csordaállatok, és gyűlölnek hátul menni, védtelennek érzik magukat. Az a legjobb, ha legelöl mész, és megkéred a többieket, hogy vágtánál maradjanak le egy kicsit, mert a közeli dobogás is kiválthat versenyszellemet. Én régen azt csináltam, hogy megkértem a többieket, hogy munkavágtázzunk terepen, és versenyezzünk abban, hogy ki tud a leglassabban vágtázni. Így aztán a lovam is megtanulta, hogy nem kell rohanni semerre, mert akkor elhagyja a többit, aki lassan szöszmötöl a galoppal. Munkavágtában amúgy is könnyebb megfogni őket, és jobb a kontroll. :)

Több idomítómunkát neki. Hiába mondod, hogy átengedő, mert ha egy ló átengedő, akkor nem fordulhat elő ilyen viselkedés nála. És gondolom ha fel akarod venni a lovat nem felejted el meghúzni a derekad, mert anélkül semmit sem ér.

Gyakoroljatok sok félfelvételt, felvételt, átmenetet, hogy szinte gondolatra is menjen, terepen is, társaságban is, a többiekkel együtt.

Az - hogy ha ilyen ló van a csapatban - gondolom természetes, hogy a többiek tiszteletben tartják és munkavágtát mentek. Viszont az, hogy ezután elöl mész nem oldja meg a problémát.

Ha el találna vinni a körrefogás jó megoldás, illetve van néhány trükk arra, hogyan fogd meg. Pl. rövid szárat fogva letámasztod az egyik kezed a nyakára, a másikkal meg belecsengetsz a szájába - de hangsúlyozom, hogy ez csak vészfék, nem helyettesíti a félfelvétel helyes alkalmazását.

A lovadnak valóban nincs kemény szája, én még azt is hajlandó vagyok elhinni, hogy jól idomított és átengedi a segítségeket. Egész egyszerűen vannak olyan lovak, akikben akkora a versenyszellem, hogy képtelenség velük veszekedés nélkül hátul maradni.

Nem megoldás a másik fenekébe való befordítás, előbb-utóbb a legbambább ló is megunja, felrúg, abból meg csak a baj van. Az egyetlen megoldás valóban az, hogy elöl mégy vele. Volt ilyen lovunk, ha hátul maradtunk vele, mindent lehetett, csak élvezni nem a tereplovaglást, pedig amúgy engedelmes, rendes ló volt, tényleg jól csinált mindent, de amíg lovat látott maga előtt terepen, addig elszállt az agya. Ha elöl mentünk, nem volt gáz.

Ha a ló a versenyszellemére hallgat és semmibe veszi a lovasát, akkor azt semmiképp nem lehet átengedőnek nevezni, mivel a kettő teljes mértékben kizárja egymást. A versenyszellem az, amikor a ló önmagától felajánlja, hogy tartja, sőt növeli az iramot, jobban, mint a másik ló, de ha megkérjük, hogy ne tegye, akkor nem teszi. Érdemes megnézni a tréningező angol telivéreket - kétlem, hogy bármelyik másik fajtában több veleszületett versenyszellem lenne, mint bennük, mégis fej-fej mellett, egymáshoz közelebb-távolabb, különböző iramban lehet őket ellovagolni egymás mellett. Itt jegyezném meg, hogy az is igaz, hogy míg egyik lovast elviszi a ló, a másikat nem...

Terepen érző kézzel végzett rengeteg félfelvételt, kulturált vágtát, idomítómunkát. Ugrassatok be csak néhány vágtaugrás erejéig, majd vegyétek fel őket, majd ismét. Muszáj lesz eredményt elérni, mert az nem megoldás, ha elöl mész - az csak elkerülés, sőt, még meg is erősíted a lovadat abban, hogy előre nyomuljon.