Megtartsam vagy inkább adjam el?

Nyáron megkaptam az első lovam, egy 3 éves nyers kancát. Elkezdtem vele dolgozni, először minden rendben ment vele, nem félt semmitől, nem ijedt meg semmitől. Elkezdőtött a belovaglása, szóra dolgozott futószáron nyereg alatt is. Elérkezett a felülés ideje, mindent jól csinált, egy rossz mozdulata sem volt. Amikor már nyugodtan lovagoltunk a körkarámban, kivittem őt a nagy pályára is, ott is mindent szépen csinált, kértem a vágtát, azzal sem volt semmi gond. 2-3 hétig heti 4-5 alkalommal foglalkoztam vele, semmi gond nem volt. Az utóbbi 1 hónapban kezdődtek a gondok vele. Legelőn rám fordult, rúgni akart, tisztításkor és heveder húzásakor nagyon sunyított, később már rúgott is. Lovaglásnál egyszer úgy gondolta megáll, és nem indul el. Ekkor szoktam neki szárral (western) rácsapni, egy ideig ez működött is, majd amikor a vágtát kértem tőle, beugrott, és elkezdett bakkolni, aztán később már helyből bakkolt, nem akart elindulni sem. Azóta nem lovagolok rajta, földről dolgozok vele. Az utóbbi hétben pedig nagyon extrémen változott a viselkedése. Legelőn és csutakolás közben már nincs vele gond, viszont a földi munka szörnyű vele. Ágaskodik, harapni próbál, ma pedig majdnem nekem is jött. Kaptam már segítséget is, csak az a baj, hogy egyedül nem bírok vele, és a lovardában pedig senki nem figyel rám, ha esetleg történne valami. Nagyon nem szeretném eladni őt. Ha el lenne küldve belovaglásra az segítene rajta? Mert arra gondoltam, hogy elvinnénk egy másik helyre, ahol be tudnák lovagolni, és hétköznap ők foglalkoznának vele, hétvégén pedig én a belovagló felügyelete alatt. Ez működhet, vagy inkább adjam el, és vegyek egy idősebb, belovagolt lovat?