Ez tenyleg igy tortent? (Eleg brutalis)

Ilyenek ma is vannak. Ajánlom figyelmedbe Monty Roberts - Az igazi suttogó c. életrajzi jellegű könyvét, amelyben részletesen leírja, hogy az apja hogyan törte be a lovaikat - igen betörte. Kikötözte egy karóhoz a lovakat, volt hogy több napig étlen, homokzsákot kötött a hátukra, és nekiállt szisztematikusan verni őket ostorral. Amíg a ló tiltakozott, halálra rémülten ugrált, vergődött a karóhoz kötve, ütötte. Majd mikor megadta magát, mikor egy helyben állva tűrt mindent, akkor ült fel rá.

Abban a korszakban, azt hiszem ez a II. VH idejére volt tehető, de ez nem készpénz, ez így működött. Némelyek a mai napig azért tartják a karikás ostort, hogy azzal fegyelmezzék a lovat, nem pedig puszta látványelem céljából. Vannak ma is olyan 'lovasok', akik addig ütik a lovat, amíg az "meg nem törik".

Én azt mondom , az igazság valahol a kettő között van. Mert pl Monty Roberts módszere nagyon jó kapcsolat és bizalomépítésre, de félő, hogy a ló az ember fejére nő. Ez az ütés-vágás pedig nem tudomány. Az erőszak ott kezdődik, ahol véget ér a tudás. Kell a lovat néha erélyesebben fegyelmezni, ha nagyon paraszt, oda is kell neki csapni, de nem ütni vágni ész nélkül, mint egy homokzsákot.

Kedves #2., szerinted az nem brutális, ha egy lovat addig vernek, amíg megmozdulni sem tud, csak azért, mert természetes ösztöneiből fakadóan megriadt egy hirtelen zajtól? A ló alapvetően egy növényevő, menekülő állat. Az ember a ragadozók közé sorolható, tehát egy ló fiatal korában joggal tart az embertől. Hisz mikor egy ember először próbál nyerget rakni a hátára, az nem hasonló - nyilván a csikó szemszögéből nézve - ahhoz, mikor egy vadállat ráveti magát? Vagy az első felülés? És azt miért várhatnánk el tőle, hogy semmitől ne féljen? Ösztönök vezérlik a szerencsétlent, ezt nem lehet megérteni?

Az ember talán ezzel a kegyetlen módszerrel is elérheti, hogy a ló egy mindent eltűrő, készséges, nyugodt hátas legyen, aki akár a tűzbe is besétál. De ez csak látszat, hisz valójában még annál is jobban fél, mint azelőtt, hogy betörték volna.

Tudod, van más út is, amivel valóban egy higgadt, kiegyensúlyozott lovat kapsz, aki talán ha meg is ijed, akkor sem fog elrohanni, aki minden mozdulatodra odafigyel. Ha szeretettel, kitartással, apró lépésekkel haladva, megfontoltan ismerteted meg a fiatal lóval az új dolgokat, ésszel lovagolod be. De ehhez türelem kell, és rengeteg idő. Sok ember pedig türelmetlen, és rövid idő alatt akar - látszólagos - eredményt elérni, tehát marad a brutálisabb, de sokkal gyorsabb megoldásnál, és betöri a lovat.

Szerintem egyértelmű, melyik a jobb a lónak.

(írom ezt úgy, hogy még tapasztalatlan kis kezdő vagyok, ki eddig csupán 4 évet töltött el a lovak varázslatos világában)

Második valaszolónak megy! Te nem veszed észré hogy minden lovat ütéssel és veréssel kepeznek ki......Annak semmi ertelme.....mert utánna nem barátságban hanem félelelemben fog eggyütt működni az emberrel.....szerinted az jó ha egy ló folyamatosan azon rágódik hogy mikor kap ütést?

Kérdezőnek:

Igen sajnos ez ma is így van! Ha a ló nem akar átmenni mondjuk egy rúdon...akkor mi jön? Verés! Így a ló örőkké félni fog a rúdtól mert az idegződik bele hogy rúd egyenlő faldalom.....

Én ajánlom figyelmedbe...Monty Robertset, Parellit és a szabadidomítást...

Jó magam is ezekkel dolgozom lovammal.....s kapcsolatom vele nem a félelmen, hanem a barátságon alapúl....