A nagy cica utálja a kicsit. Mit tegyek?

A kinti macska, amelyik nincs rákényszerülve, hogy elviselje a másikat maga mellett, örökké idegenként fogja kezelni a másikat. Nincs lehetőség fixebb hierarchia kialakítására ilyen körülmények között, így mindig konkurensként fog tekinteni rá, nem családtagként.

Jó eséllyel ha a kisebbik kinő a játékból, akkor nem lesz ilyen kiélezett konfliktus, de kötődés sem lesz köztük, max elviselik majd egymást.

Amúgy minek kellett második macska, ha már az elsőnek sem sikerült biztosítani a megfelelő feltételeket?

A macskak teruletvedo allatok, meg akkor is ha ivartalanok. Alapvetoen tevedes, hogy minden aron kell nekik tars, tokeletesen elvannak egyedul es sokszor csak egy plussz stresszforras az uj macska, foleg, ha kintiek.

Igazabol jobb esetben megtanuljak elkerulni egymast, foleg, ahogy majd a kicsi is no es nem lesz ennyire jatekos, rosszabbik esetben az egyik el fogja uldozni a masikat, aki majd talal maganak egy jobb es nyugisabb helyet, ilyenre is van pelda.

Szoval majd kiderul, de annyira sokat nem tudsz tenni szerintem.

Mikor odavittétek a picit egyből oda lett engedve a nagyhoz? Fokozatosan kell őket összeengedni.

#1-nek és #3-nak igaza van, ha kinő a játékból talán enyhül a feszültség.

Még annyit tennék hozzá a válaszaikhoz, hogy ahogy minden ember úgy minden macska is más. Vannak akik igénylik a társaságot és vannak akik kifejezetten kerülik a fajtársaikat. Viszont vigyázzatok a kicsire, nehogy annyira felidegesítse a nagyot hogy komolyabb baj legyen.

A cicánk 2 éves korában kapott "társat". Két éves koráig egyedül "uralkodott" a házban, ekkor egyik ismerősünktől kaptunk egy 5 hónapos cicát. Mind a kettő kandúr. Eleinte volt olyan hogy egymásra fújtak - más semmi. Szinte pár nap alatt összeszoktak - egymással birkóznak, játszanak , kergetőznek a házban gond nélkül.

Azóta eltelt két év , egymás mellet alszanak soha nem volt olyan hogy összeverekedtek volna.

És mi volna, ha bent tartanád őket?

Akkor egyik sem menne el, és megszoknák egymást. Rendesen.