Hogy értessük meg velük, hogy gyerek nélkül is van mire költsünk?
Próbálok rövid lenni, de ha valami nem oké kérdezzetek..
Szóval, vőlegényem húga korán lett anya, érettségizni már kis pocakkal ment. Apuka néha átmegy babázni, meg instán tudnak pozolni de különösebben nem veszi ki a részét semmiből, de az ő nevén lett végül a baba (aki most lesz 3 éves). Apósomnál lakik sógornő és a baba, anyósom a férjével és annak a lányával egy másik házban. Mi megint csak külön, de mindenki városon belül.
Após még kevésbé, de anyós szégyentelenül zargat vele, hogy (szerinte) mikor mennyi pénz kell a babára: kell neki új ágy, kellett neki babakocsi, kisruha, nagyruha, anyám kínja, kb konkrétan mondja hogy ezek kellenek és hát lesz vagy 30-40 ezer de szegény Krisztinek nem ad már megint a barátja semmibe pénzt, úgyhogy akkor mi elvisszük-e vásárolni. Ő szinte számolatlanul ad pénzt, bár sajnos nem keres jól, após nem sűrűn de totál ingyen nála laknak. Mi jól keresünk, de ehhez rengeteg munka és lemondás társult. Nem azt mondom, egyszer-egyszer megvesz az ember egy kiskabátot, gyerekülést, de ha szeretnénk havi szinten fenntartani egy gyereket, csinálnánk sajátot :D így viszont mindig azt hallgatjuk, hogy úgy igazán nincs is mire költsünk (de, van), mit nem fér bele ez vagy az. Sógornő direktben sosem mondja, de mindig előttünk járja el a hattyú halálát, legutóbb sikerült kisírnia magának néhány új cipőt, mert szegény semmire se költ a baba mellett. Párom sem akar adogatni, de néha megunja/megsajnálja aztán mégis valami csurran-cseppen, bár azt már felismerte, hogy ez hosszú távon nem lesz egy fenntartható rendszer..
Szerintetek?
válasza:
válasza:"Anyuka, ne ossza be a pénzem, ne turkáljon a zsebünkben."
A párodnak kéne őket leállítani amúgy, mondjuk a helyetekben a látogatásokat is ritkítanám, mert egyértelműen csak le vagytok húzva pénzzel.
válasza:Olyan nincs, hogy "úgy igazán nincs is mire" költenetek.
Az jó jel, hogy párod is felismerte, hogy hosszú távon nem fog menni ez. Jó, hogy azonos álláspontot képviseltek.
Szerintem anyóst le kell állítani a párodnak, mégpedig minél előbb.
Amúgy semmi kötelezettségetek a párod húgának a gyerekével kapcsolatban, van apja is. Ha nem ad pénzt a csajnak, akkor pereljék be gyerektartásért, ne a ti akármicsodátokkal verjék a csalánt.
Nyugodtan mondja meg a párod, hogy közös élet kialakítása előtt álltok, lakásvásárlás satöbbi, és minden forintnak helye van.
Lesz persze pofavágás meg szájhúzogatás, de ha következetes lesz a párod, leakadnak rólatok.
válasza: válasza: válasza: válasza:Nem irigyellek kérdező és totál megértem, de sajnos ez nem egy nyertes helyzet. Mondom ezt úgy, hogy csaknem ugyanilyen helyzetem volt. Az én házasságom ráment erre.
Ez egy olyan helyzet ami csak mérgesedni fog, feloldása sajnos nincs, csak elvárások meg manipuláció. Beinthetsz nekik és is ezt javaslom, de azzal magad ellen fordítod őket.
Ha a párod kiáll melletted, vagy ha ő int be nekik az egy fokkal jobb, de akkor is téged fognak hibáztatni, mert biztos te mondtad a párodnak, hogy intsen be.
Minden az adott helyzettől függ, de nekem ebből nagyon elegem volt, hogy gyakorlatilag 2-3-4x annyit költök olyan emberekre akiket annyira nem is kedvelek, mint a saját fiamra.
válasza:Nem feltétlenül kell rámennie a házasságnak. Nálunk szinte ugyanez volt a helyzet. Amikor a férjem megmondta nekik a nemet,(sok-sok-sok segítés és pénz adogatás után), volt nagy ribillió, mocskolódás a részükről.
Mi megszakítottuk a kapcsolatot (illetve hát férjem a családjával).
10 év telt el így, teljesen jó, zéró kontakt (igaz, közben külföldre költöztünk).
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!