Melyikőtök, mennyire van jó kapcsolatban a másik szüleivel?

Nálunk az a fura helyzet van, hogy a feleségem szülei engem sokkal jobban "pártolnak". Szóval ha bármilyen összezörrenés van köztünk a feleségemmel és jelen vannak az anyósomék is, akkor fura módon nekem adnak igazat.

Azonban az én szüleim pedig a feleségemet pártolják.

Az anyám annyira odavan érte, hogy ha valami baja van nem is az egyik testvéremnek szól vagy nekem hanem a feleségemnek.

Szóval mondhatni elég kiegyenlítődött a dolog. :) Örülök is neki amúgy, hiszen mindkettővel így nagyon jóba vagyok, ő is az enyéimmel.

(Persze alkalmazkodni kell)

Eléggé.

Jófejek, okosak és nyitottak :)

Apa dettó, a párommal már első alkalommal többet beszélgetett, mint az exemmel két év alatt :D

MEgértik egymásat, és találnak közös témát.

Én az anyukájával elég jól kijövök, bár eléggé mások vagyunk, én egy kicsit ráérős vagyok, még neki mindig minden azonnal kell, ennek ellenére amúgy nagyon tüneményes, és kedves. Az apjával kicsit nehezebb, mert nagyon szereti azt mutatni, hogy ő a Férfi, és nekem az néha sok, de nem találkozunk sokat, úgyhogy megvagyunk. A párom apukámat nagyon kedveli, és fordítva is, bármi van, mindig számíthatnak egymásra, a párom eléggé zárkózott, de apukám sokat beszél, így mindig van téma közöttük, és élvezi azt is, hogy apám sok mindenre megtanítja. Anyukámmal már más a helyzet, őt is nagyon szerette az elején, de aztán egyszer együtt mentünk haza, és anyám éppen minket szidott (tökéletesen lehetett mindent hallani), röviden annyi a lényeg, hogy olyanokat mondott, hogy a párom soha nem segít apámnak, meg használt óvszert szed össze utánunk stb (ezek persze nem igazak, még anyagilag is többször támogatta őket pl bevásárlásnál ő fizetett).

Végülis jól megvagyunk a másik családjával.

Semennyire. Arra a pár alkalomra felvesszük a pókerarcot, süket füleket és a túlélésre gyúrunk.

Borzalmas energiavámpír mind.

Anyámmal jóban van a vőlegényem (néha úgy tűnik mintha még jobban ellennének mint párom a saját anyjával), apám meghalt, nem ismerték egymást.

Én az anyjával egy ideig próbáltam jó kapcsolatban lenni, de összeférhetetlenek voltunk így már két éve megszakítottam vele minden kapcsolatomat. Hogy ez páromat hogy érinti fogalmam sincs, mert nagyokat hallgat róla, ha kérdezem akkor is kitér a válasz elől, én meg nem erőltetem hogy beszélgessünk róla. Apósjelölttel szoktunk időnként találkozni, vele lényegesen egyszerűbb kijönni.

Nos, a párom anyummal és apummal is nagyon jóban van. Apát kb félig a saját apjának tekinti, apa meg őt a fogadott fiának. Mindig is szeretett volna egy fiút, de hát 3 lánya lett:D Rendszeresen segítik egymást, örülök, hogy ilyen jóban vannak. Anyummal is sokkal több mindent megoszt, mint a saját anyjával.

Az én viszonyom az ő családjával sajnos egészen más. Mikor megismertem őket, mindenkivel próbáltam jóban lenni de az anyjával nem ment. Nincs egy kedves szava senkihez, a családjával is úgy beszél mint a kutyával. Érezhetően ő a főnök a háznál aztán a többinek meg k*ss van. Nekem is próbált dirigálni amit nem tűrtem el. Mondtam a páromnak, hogy ebből én nem kérek, teljesen megértett. Akkor még csak 17 éves volt, nem tudott költözni otthonról, de szeretett volna. Azóta már eltelt 4 év, átköltözött a bátyjával albérletbe, nem sűrűn foglalkozik az anyjával. Habár előtte sem volt jó kapcsolatuk, csak együtt laktak, de sokszor kb mint két idegen elmentek egymás mellett a házban. Amióta elköltözött, én nem is láttam az anyját. Az apja külföldön dolgozik, ritkán jár haza, keveset találkozunk, de vele jó a kapcsolatom.