Hogyan lehetne ezt az egész helyzetet békés módon megoldani? (Már ha ez lehetséges)
Sziasztok. Próbálok rövid lenne, de van egy olyan érzésem, hogy mégis hosszúra fog sikeredni, szóval csak az olvassa el, akinek ez nem probléma. :D
Tehát az alap felállás: én 28 éves nő vagyok, a férjem 29 éves, akinek van egy 30 éves nővére. A nővérének pedig van egy majdnem 4 éves, pokolian hisztis lánya.
Az egyik probléma az, hogy a nővére, most hogy ők is felköltöztek Pestre, előszeretettel passzolná ránk a lányát, hogy tudjon a férjével kettesben pl ide-oda menni. De ez már havi szinten többször előforduló dolog. Tudni kell, hogy egyikünk sem tud mit kezdeni egy kisgyerekkel, nem is akarunk sajátot, többek között ezért is, mert idegesít a sírásuk, hisztijük. Márpedig a sógornőm lánya borzasztóan hisztis és szemtelen. Mindenért nyavalyog, semmi sem jó neki, bármit is csinálsz, nem fogad szót, kiröhög, tehát elég neveletlen.
Ettől független többször vigyáztunk már rá, de most már kezd teli lenni a hócipőnk nekünk is, hisz mi is csak hétvégén tudnánk pihenni és kettesben bármit is csinálni. Most nemet mertünk mondani a gyerek vigyázásra és elmagyaráztuk normálisan, hogy egyszerűen nem tudjuk kezelni a kislányt, értsék meg, hogy nekünk se viccből nincs gyerekünk és nem is lesz, de természetesen sértődés és duzzogás lett belőle, hogy mi az hogy.. Én kiakadtam, hogy még mi vagyunk a gonoszak és számon kérik, hogy mégis miért nem vállaljuk a gyereküket, így elküldtem a francba őket, a férjem is összeveszett a nővérével. Ééés még nincs vége, mert a sztori végére megjött anyós is, aki szintén hegyi beszédet tartott arról, hogy miért nem vagyunk képesek pár órát vigyázni az ő kis unokájára és megint rákezdett a "Mi az, hogy én nem akarok szülni" monológra. Ugyanis amióta megtudták, kiakadtak és bizonyos időközönként felhozzák és győzködnek, hogy de, de kell a gyerek.. Na mindegy, ez most más téma.
Anyósom egyébként beteg, vagyis valami probléma van a gerincével, csigolyáival, nagyon nehezen tud menni, fáj a háta, ő így csak ritkán tud vigyázni az unokára, hisz nem tud pörögni, futni, jönni-menni a 4 éves kislány után.
Aztán ehhez még hozzájött az is, hogy most vasárnap reggel 9-kor lesz a férjem egyik unokatesója gyerekének a keresztelője, amire anyós hívott minket is, hogy menjünk. Azonban a most vasárnap nekünk nem jó, mert egyrészt szombaton megyünk egy buliba, amire már megvannak a jegyek és jó eséllyel hajnalig fog tartani, másrészt ettől függetlenül vasárnap délelőttre is van programunk. Na erre anyós kiakadt, hogy hogy lehetünk ilyenek, biztos ez is azért van, mert mi gyerekgyűlölők vagyunk, mert normális ember vágyik utódokra stb.. :D Én nem is értettem. Egyrészt nem vagyunk gyerekgyűlölők, másrészt eleve nem erről van szó, hanem hogy van programunk, de meg se hallotta. Tehát barátom összeveszett konkrétan az egész családjával és nekik szent meggyőződésük, hogy mi vagyunk a hibásak. Engem ez különösebben nem hat meg, de valahol idegesítenek a történtek, a férjemen meg látom, hogy felrobban és mondta, hogy nem fog szóba állni velük, amíg bocsánatot nem kérnek, de a gond az hogy ha ez meg is történik, mindketten pontosan tudjuk, hogy egy idő után megint kezdődik az egész elölről, a nővére ugyanúgy megpróbálná ránk erőszakolni a gyerekét. Mégis ezt a helyzetet, hogy lehet a helyén kezelni? Vagy haragban leszünk vagy bébiszitterkedünk, amikor csak azt akarják?! Nyilván utóbbiba úgy se mennénk bele, csak nem látom hogyan másképp lehet ezt a helyzetet orvosolni..
válasza:Ezt szerintem nem így kellett volna kezelni. Tök érthető, hogy nem akartok minden hétvégén gyerekre vigyázni, hiszen nektek is az a pihenő. De nem illik valakinek olyat mondani, hogy nem bírtok a gyerekével, hogy nem véletlenül nem akartok gyereket. Elég lett volna annyit mondani, hogy hétvégén ti is szeretnétek pihenni, programotok van, stb. Ezért most ez a hétvége nektek nem jó.
A keresztelőt nem tudom. Ha közel állnak egymáshoz az unokatesójával, akkor illik elmenni. Én hajnalig bulizás után még dolgozni is eltudtam menni ennyi idősen. De ha egyébként sem állnak annyira közel egymáshoz, akkor nem hiszem, hogy hiányozni fogtok onnan.
válasza:Nagyrészt nektek van igazatok, elvégre a ti életeteket úgy rendezitek be, ahogy nektek megfelel és ebbe másnak nincs beleszólása.
A konkrét helyzetekre a követkeökez javaslom:
A gyerekfelügyeletnél közöljétek a férjed növérével, hogy óránként 1000 Ft-ért (vagy amennyi felétek a babisitting felsökategóriás ára) vigyáztok rá, egyébként nem. (Ha megsértödik, az csak jó!)
Az anyós ha elkezdi a gyerektémát, akkor otthagyjátok, vagy ha nálatok hozza elö, kimentek a szobából/konyhából vagy ahol vagytok. (Ha megsértödik, akkor is idövel talál észbe kap.)
A keresztelös téma: itt a gyerek szüleivel kell közölni, hogy nektek már jóval korábbról megvolt a programotok, lemondani nem akarjátok. legközelebb szóljanak idöben. (Ha megsértödnek, az az ö bajuk)
Emellett a családdal minimalizáljátok a kapcsolatot, spontán ne jöhessen senki, csak elöre bejelentve (ha mégis megjelenik valaki, akkor nem engeditek be, vagy közlitek, hogy éppen indulófélben vagytok valamerre.
válasza:Egyáltalán arra a keresztelőre hívtak titeket is, vagy csak anyós mondta, hogy menjetek ti is?
Meg kell mondani, már programotok van.
A 4 éves kislányt meg nem a rokonoknak szülte a sógornőd, keressen szittert, ha ki akar mozdulni otthonról.
Azt, hogy nem bírunk a kislánnyal, azt nem úgy értettük, hogy kifejezetten csak az ő lányával nem tudunk mit kezdeni, hanem úgy összességében nincs a gyerekekhez érzékünk. Valamint igen, türelmük se sok van, szeretjük a nyugalmat, csendet és mindenféle rosszindulat nélkül mondom (amivel a férjem is egyetért), hogy a kislány meglehetősen neveletlen és rossz, hisztizik folyamatosan és ha nem az van, amit ő akar, akkor konkrétan földhöz veri magát.. Múltkor mikor itt volt eltört egy vázát, amit anyukámtól kaptam, csak mert neki rohangálni volt kedve a házban és hiába kértük, hogy fejezze be, kiröhögött és rohant tovább, aminek ez lett a vége... Tehát egy ponton túl nem hinném, hogy a saját testvérednek ne mondhatnád meg finoman, hogy a gyereke meglehetősen kezelhetetlen.
Az unokatesójával pedig nincs közeli viszonya, jó ha 1 évben 3-4x beszélnek valamilyen családi összejövetelen. Továbbá nem csak a koránkelésről van szó, hanem arról, hogy van már programunk vasárnapra, ami már hetekkel ezelőtt is megvolt.
válasza:Hát azt én is megmondtam volna, hogy nem bírom kezelni a gyereket, de a gyerekek is csak akkor ilyenek, hogy ha hagyják nekik és érzik, hogy téged pl idegesít a dolog és csak azért is csinálják. Persze tudom, otthoni nevelés kérdése is, hogy egyáltalán eszébe jut az ilyen.
Amúgy azt is mondtam volna, ha így gondolom, hogy pont ezért nincs gyerekem, mert jogos. Azért nincs, mert nem akartok ilyennel foglalkozni. Őszintén, ha nekem nem-et mondanának arra, hogy megkérek valakit, hogy vigyázzon a gyerekemre, nem hisztizni kezdenék hanem csak mondanám, hogy oké megértem és keresek mást...
A bulizós dolgot nem értem. Ez nekem sose kifogás. Főleg úgy, hogy másnap délelőttre szerveztetek magatoknak programot.
válasza:Szerintem pont igaza van a kérdezőnek, hogy kertelés nélkül kimondta a dolgokat. Nem is értem egyébként, hogy a sógornő hogy gondolja, hogy hétvégenként lepasszolja a gyereket, mert szeretne kikapcsolódni. Miért gondolja, hogy aki egész héten dolgozik, az nem ugyanerre vágyik, minden kötöttség nélkül? Még akkor is, ha angyali természetű gyerekről lenne szó. Azt még meg lehetne érteni, hogy megkéri őket a dadáskodásra, ha valami halaszthatatlan dolga akad és nem tudja gyerekkel elintézni. De az hányszor fordulhat elő? És az sem pont hétvégén.
Ha ki akar kapcsolódni, fogadjon babysittert.
válasza:A kislány egyértelmüen azért ilyen veletek mert érzi, hogy ti hogy álltok hozzá. De ezzel semmi baj nincsen.
Mondjátok meg a növérnek, hogy ha valami problémájuk van és akkor kell gyerekre vigyázni akkor ti ott vagytok, de havonta többször nem fogtok gyerekre vigyázni.
válasza:Magatoknak éljetek, ne másnak. Nyilván van egy szint, ameddig enged az ember, de ezt csak addig érdemes, amíg nem esik nehezére toleránsnak lennie.
Senkinek semmi köze ahhoz (családon belül sem), hogy ti hogyan viszonyultok ehhez a gyerek kérdéshez. el kell kulturáltan mondani egyszer, hogy nem szeretnétek gyereket, hogy szeretnétek megőrizni még a szabadságotokat, stb és nem azért, hogy másnak több legyen a szabadideje. Meg lehet beszélni a sógornőddel is, hogy ha már szült, próbálja felelősséggel kezelni. Ne másra erőszakolja rá a gyerekét, hanem próbálja meg a saját életét hozzáigazítani.
Amennyiben ez nem megy, nem értik, érdemes egy kis távolságot tartani. Ha nem akarjátok elszarni az életeteket, messze elkerülitek az ilyen tapadós, kihasználós, negítív embereket, mert rohadtul meg tudnak mérgezni mindent
válasza:Én a helyedben összeírnék neki pár bébiszittert/családi napközit/egyéb gyerektároló lehetőséget a környéken és a kezébe nyomnám. Ha megsértődik akkor ámen. Anyós meg hadd pörögjön, majd leáll ha elszédül.
Nekem egyébként a kutyámat se lenne pofám olyan emberre sózni aki nem tud velük bánni és nem szereti a kutyákat vagy ő magának sem szeretne, nemhogy elvárni tőle ilyesmit. A nővér nem kicsit van eltévedve.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!