A felnőtteket szokta ölelni, puszilni az anyukájuk?
Figyelt kérdés
Kicsit gyermekdeden írtam be a kérdést, de engem se gyerek se felnőttkoromba nem érintettek meg a szüleim. Mostanság, ha baráti körben látok ilyet, akkor vagy sírógörcsöt kapok vagy hányingert. Van vki hasonló cipőben, mik a tapasztalataitok olyan esetben, hogy ha nem voltak érzelemesek a szüleitek?
Nem biztos a szülö nem volt. nálunk pl anyukám sokáig puszilgatott, aztán tini koromban ellöktem meg nem engedtem. húsz éves korom felett meg nem tudtam mit kezdjek vele, de most már ölelgetem , meg hiába van férjem van hogy bele ülök apukám ölébe, vagy hozzá bújok. igaz ritkán látom öket.
szerintem ha még élnek akkor látogasd meg öket és ölelgesd meg öket.
ugye sok országban 8ahol lakom itt is) nem puszit adnak hanem ölelést. elöször csak kicsi ölelést aztán jól szorongasd meg öket.
2008. dec. 28. 08:42
Hasznos számodra ez a válasz?
2/14 anonim válasza:
Természet kérdése, én nem igazán igénylem, de az öcsém a mai napig odabújik Anyához, mikor hazajön, pedig már huszonhat éves. Én meg vagyok győződve arról, hogy mindkettő teljesen természetes.
2008. dec. 28. 09:00
Hasznos számodra ez a válasz?
3/14 A kérdező kommentje:
Minden hétvégén találkozunk. Az, hogy ölelgessem meg őt, az nem működik, mert az mondja, hogy ne simogassam, ölelgessem, ő nem hülyegyerek és arrébb megy. :o(
2008. dec. 28. 09:22
4/14 anonim válasza:
Mi is meg szoktuk ölelgetni simogatni egymást a mai napig. Sőt amióta férjnél vagyok (így is majdhogynem napi szinten találkozunk) még szorosabb a kapcsolatom a szüleimmel. Jól esik megsimogatni, megölelni, megpuszilni őket. És kölcsönösen is így működik.
2008. dec. 28. 09:38
Hasznos számodra ez a válasz?
5/14 anonim válasza:
Sajnos itt a szüleid a hibásak.Gyermekként ridegen bántak Veled,biztos azért,mert velük is így bántak a szüleid.És most érzed,ez nem normális.Valahogy a tudtukra kellene adnod,hogy elcseszték és ezzel pszichés gondjaid vannak.Persze attól még lehet jó a kapcsolatotok,de az érintés(na nem a majomszeretet)fontos a szülőkkel.
2008. dec. 28. 10:16
Hasznos számodra ez a válasz?
6/14 anonim válasza:
Hát szerintem a Te szülőd hozzáállása már nem természetes. Egy kisgyereknek szüksége van az érintésre. Én nem nagyon tudok elképzelni egy oylan szülőt aki nem ölelné meg a gyerekét. Az olyannak egyáltalán minek gyerek? (nem kell ám lepontozni)
Ez a "nem vagyok hülyegyerek" dolog is nagyon érdekes. És ők legalább összebújnak néha?:S Szreintem őket se babusgatták kicsiként. Azért nem tudnak mit kezedni a helyzettel. Hát vannak iylen emberek. Szerintem tök természetes hogy a szülők és a gyerekeik felnőtten is meg ölellik, megpuszilják egymást (habár én most pont kamsszkorban vok szóval nem igazán örülök annak ha anyám elkezd szorongatni xD)
2008. dec. 28. 10:19
Hasznos számodra ez a válasz?
7/14 anonim válasza:
én is már különlakok,de nem emlékszem,hogy ölelgettek volna.van egy 4éves hugom,nagyon szeretem,öt ölelgetem,puszilgatom.szerintem ez természetes.nem tudom a szüleimmel miért alakult igy.elváltak,mindkettővel jo a viszonyom,de nemtudom.
2008. dec. 28. 11:00
Hasznos számodra ez a válasz?
8/14 anonim válasza:
Ha anyukád nyíltan elzárkózik az öleléstől, akkor ezen nemigen tudsz változtatni, valószínűleg elég rideg nevelést kaphatott a szüleitől, esetleg valamilyen trauma érhette, hogy ennyire irtózik a testi érintéstől. Ezen ne hergeld magad, fogadd el, hogy ő másképp mutatja ki a szeretetét, arra koncentrálj, amit kapsz/kaptál tőle, ne a hiányosságokra. Majd te a gyerekeidet már másképp neveled, és akkor lesz kit ölelgetned. Meg odabújhatsz a párodhoz is. Nekem ugyan nincs otthon öleléshiányom, de pl. a legjobb barátaimmal is mindig átöleljük egymást, amikor találkozunk.
2008. dec. 28. 11:30
Hasznos számodra ez a válasz?
9/14 anonim válasza:
én 25 vagyok van férjem de a mai napig ölelgetjük, puszilgatjuk egymás anyuékkal. Mosndjuk nekem az egész gyerekkorom ilyen volt. Néha furcsán néznek rám egyesek emiatt (pl a férjem), mert ők nem ezt szokták meg. Nálunk természetes dolog ez.
2008. dec. 28. 11:42
Hasznos számodra ez a válasz?
10/14 anonim válasza:
Nálunk csak anyut ölelgetjük, mert apu nem ilyen beállítottságú, őt inkább viccesen ütögetni szoktuk, de azt is szeretetből :) . Anyuval pedig még mindig olyan, mint mikor kicsik voltunk: bebújunk mellé az ágyba egy-egy reggel ha úgy adódik, minden nap kapunk tőle puszit, meg adunk is. Két bátyám van, ők 25,20 évesek, én pedig 18 éves lány. Szerintem jó dolog, hogy nem csak az anya-lánya kapcsolat ilyen jó, hanem a két felnőtt testvérem is így viszonyul hozzá, és nem tartja "cikinek".
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: