Szerintetek bele lehet betegedni egy Édesanya elvesztésébe?

Igen,bele lehet.És nagyon sok idő feldolgozni.

Valóban az a rend,hogy a gyerek temeti a szüleit,de nem mindegy hány éves korban.

Megértésre,türelemre ,szeretetre van szüksége.Ha majd tud róla beszélni,akkor lesz jobban.

De lehet,hogy segítség kéne neki pszichológus formájában ,lehet,hogy a másik szülőjével kéne beszélni,hogy ne tudjon róla.Lehet,hogy csak békén kell hagyni,hogy gyászoljon.Nagyon egyénfüggő.

Hát, sajnos bele. Az én édesanyám 3 éve halt meg, én sokat sírtam, bármi bajom volt akár ha egy egyest kaptam, akár ha egy fiú bántott meg, és emiatt éreztem rosszul magam valahogy mindig oda lyukadtam ki hogy anya meghalt. És ez a mai napig így van. Ha nem megy valami addig addig sírok és őrlöm magam amíg valahogyan nem jut eszembe anya. Ennek ellenére viszonylag könnyen feldolgoztam.. És rossz ilyet írni, mintha nem gyászoltam volna meg, még most is meggyászolom a képére még mindig görcsbe rándul a gyomrom. De az agyam egyszerűen törölte a vele kapcsolatos dolgokat. A fájdalom ami akkor ért amikor meghalt, kitörölt mindent. Néha bevillannak részletek róla, az arca a hangja előttem van, de nem tudok visszaemlékezni egy átlagos napra, mikor mit csinált/unk. Egyszerűen törlődött. Pedig 14 éves voltam amikor meghalt szóval azt sem mondhatom hogy kicsi voltam. Egyszerűen törlődött. Én úgy éltem át ezt hogy társaságra vágytam, ki akartam beszélni magamból, azt akartam hogy valaki végighallgasson, hogy az egész szörnyű históriát tudja, és ez mindenkit megriasztott mert más általában elnyomja magában. Mint írtam korábban minden rosszhoz anya halálát kapcsoltam. Amikor az első szerelem megbántott össze vágdostam magam mert nem tudtam vele megbeszélni, nem volt ott, így duplán fájt! Az hogy megaláztak és az hogy ő nincs ott. Nagyon sokszor szükségem lett volna/lenne rá.. Nálam így mutatkozott meg. A barátnőd nem eszik.. Bizony be betegedhet.. Próbálj meg minél többet vele lenni. Ne beszélj róla, vidd moziba vagy vigyél egy filmet. Tereld el a gondolataid. Amikor barátnőm apukája meghalt én is hurcolásztam mindenhová. Az idő talán begyógyítja a sebet, vagy csak enyhíti a fájdalmat. Most nagy szüksége van rád. Beszélj a fejével hogy az anyukája sem ezt szeretné, nem akarja hogy ilyet tegyen. Remélem meggyógyul!

L/17

Bizony bele.

Nekem lassan egy éve, h nincs anyu, 10 kg-t fogytam, a 173cm magasságomhoz 49 kg voltam. A legrosszabb az volt, h mindenki megjegyzéseket tett, de sovány vagy stb. Ezzel ne bántsd még tovább a barátnődet, inkább hívd el magaddal valahová, ha nem megy, kifogásokat keres, akkor állíts be hozzá egy pizzával, vagy csokival.

Vagy csak legyél vele, engem mindennap hívtak a barátaim, de szükségem is volt rá, mert mindenről anyu jutott eszembe, ráadásul én hívtam a mentőket, végül a kezem között halt meg, borzasztó volt.

Szed a barátnőd nyugtatókat? Erről tudsz valamit? Lehet, h azért alszik egész nap.Nagy volt a kísértés, de én végül nem vettem be semmit.

Vigyél neki a gyászról szóló könyvet, filmet, nekem sokat segített, állandóan erre kerestem rá neten.

Ha nem is beszélget veled, legyél vele, ilyenkor annyi gondolat van, amit nem lehet megosztani másokkal, csak magunkat rágjuk vele.

Nagyon nehéz, de egy idő után muszáj tovább lépni, nekem 2 éves a kisfiam, miatta kellett összeszednem magam, keress neki valami elfoglaltságot.

Muszáj, h néha kikapcsoljon, a mai napig emlékszem, h mikor nevettem anyu halála után először. Még bűntudatom is volt, h elfelejtkeztem anyuról.

Apukája, testvére van valakije?