Sokan maradnak együtt egy kihűlt kapcsolatban a gyerekek miatt és mert nehéz egyedül boldogulni vagy lépni kell mindenképpen?

Baráti körben azt látom,hogy akik időben elváltak,azok képesek voltak elfogadható kapcsolatban maradni, közösen megállapodni a gyerek dolgairól és kultúráltan kommunikálni.

Akik tovább együtt maradtak, Úgymond " a gyerek miatt" azok szépen lassan megútálták,majd meggyűlölték egymást, majd hosszú procedúrában évekig pereskedve, a gyerekeken veszekedve váltak el. és a legtöbben ma is gyűlölök egymást, uszítja az egyik a másik ellen a gyereket.

Tehát az én tanácsom, válj el,amíg a másikat tisztelve meg tudjátok tenni.

Esetleg megpróbálhatnátok megmenteni a házasságotokat...

Nem tudom mi a konkrét probléma mert nem írtad le, de az is biztos hogy manapság sokkal több válás van, mint amennyi tényleg "szükséges" lenne.

Nem kell rögtön megfutamodni.

Viszont igen, néha háttérbe kell szorítani a saját igényeinket, és sokszor ezt érzik a felek tehernek.

Beszélgessetek erről, kinek mi fontos, hogyan lehetne megoldani a nehézségeket. Próbáljatok meg beletenni a kapcsolatba ne csak kivenni belőle.

Mi úgy élünk nagyjából, ahogy felvázoltad: kihűlt a kapcsolat. Nem utáljuk egymást, sőt jókat beszélgetünk, sok a közös program, de külön szobában élünk. Azért maradtunk együtt, mert a gyerekeinket együtt szeretnénk felnevelni, és nincs rá pénzünk, hogy külön költözzünk, azért meg ne legyen már hajléktalan egyikünk sem, mert nem szeretjük egymást! Van közös múltunk, vannak közös céljaink. De már nem alszunk együtt egy ideje. Nem tudom mi lesz, ha egyikünk beleszeret valakibe, még az se kizárt, hogy egyszer visszatalálunk egymáshoz, most nem ez látszik. Nincs bennem harag, sem menekülni-vágyás. Ez van, majd meglátjuk akarunk-e mozdulni. Mi nem vagyunk balhézós házaspár, megvagyunk csöndben egy fedél alatt, a gyerekekből így mindketten sokat látunk.

Nem mondom, hogy ez az ideális, de egy kulturált megoldás a gyereknevelésre és az anyagi csőd ellen.