Vajon miért sírhatott? Rettegek az igazságtól.

Kérdezd meg töle.Megmondod hallottad,hogy sír...Mi a baj...

Hány éves vagy???

Számtalan válaszlehetőség van, ha elkezd itt mindenki tippelgetni annak az égvilágon SEMMI értelme nincsen mert vagy nagyon beparáztatunk, vagy egy olyan dologért sírt amire senki sem tippelt.....mondd, attól jobban éreznéd magad ha itt felsorolnánk vagy 15 szörnyű vagy kevésbé szörnyű dolgot?

Én is azt mondom megkérdezhetnéd,mert lehet hogy nincs is komoly dolog, csak épp annyira rossz napja volt hogy így jött ki belőle az ideg. De ezt nem tudhatod meg ha nem kérdezel rá, írhat itt 20 ember is akár ötletet, tragédiákat, betegséget, munkahelyi, családi dolgot, lehet hogy egyikünk sem találja el, és akkor meg feleslegesen paráztatunk.....

Így, hogy nem tudunk rólatok semmit, mi nem fogjuk tudni kitalálni, hogy miért sírt. Ezer millió oka lehetett.

Nekem a fiam még csak három és fél éves, ő még simán megkérdez bármit, és pár hónapja este kijött a szobájából már lefekvés után, aztán nagy csodálkozva nézett rám, hogy "anya, mi a baj?", mert tényleg kissé pityeregtem itt egymagamban. Amúgy azért sírtam, mert előtte pár nappal tudtam meg, hogy egy jó barátom nagyon beteg, és féltem, hogy nem fog meggyógyulni (hála Istennek már úgy néz ki, rendben van).

Szóval igazából bármi ilyesmi lehet, akár olyan is, ami sem őt, sem téged nem is érint közvetlenül. Velem elő szokott fordulni, hogy kissé negatív hangulatba kerülök, mindenféle rossz dolog jut eszembe, de aztán ha jól kisírom magam, akkor már nincs is semmi baj.

Nálam is előfordul,egy hónapban egyszer-kétszer. Talán a filmben látott valamit, ami hasonlított az ő élethelyzetéhez.

Legalább tudod, hogy nála sem minden fenékig tejfel, még akkor sem ha ő ezt jól titkolja.

Az első hozzászóló válaszával egyetértek.

Persze kérdés, hogy te milyen idős vagy, és valójában az ő problémája milyen jellegű lehet?

Ha a papád már nem él veletek, akkor vele kapcsolatban lehet-e valami, vagy volt, van a mamádnak barátja, és talán ott érhette a mamád csalódás, és erről nem akar beszélni.

Gondold vissza, esetleg az elmúlt hetekben, hónapokban volt-e a mamád orvosnál, vagy mondta-e, hogy elmegy?

Vagy tudsz-e arról esetleg, hogy a nagyiék egészsége rendben van-e?

Ezek az életnek olyan területei, amikről egy felnőtt nem szívesen beszél, főleg, ha tehetetlennek érzi magát a körülmények miatt.

Légy vele megértő, de valahogy éreztesd vele, hogy te szereted, és szeretnél segíteni neki.

Nézd, ritkán sírok, úgy értve, hogy nehéz olyan élethelyzetet találni, amin elsírom magam.

De! Ha stresszes időszakom van (akár vizsgaidőszak is), akkor néha spontán elsírom magam itthon, egyszerűen elvezeti a stresszt. Tíz percig bőgök (vigyázva, hogy senki ne lássa/hallja), utána megkönnyebbülök. Ez nem szomorúság, hanem feszültségoldás.