Menjek vagy ne? Elég csúnyán össze vesztem a bátyámmal ( 5 hete szóba sem állunk egymással)

Nem tudom, min vesztetek össze. Ha viszont nem olyan dolog, hogy soha az életben ne állj vele szóba, akkor lehetsz olyan nagyvonalú, hogy elfelejted a dolgot. A bátyáddal olyan dolog történt, ami valószínűleg megváltoztatja az életét, és neked mellette kellene lenned hogy osztozz vele örömében. Nem történik ilyen minden nap.. Nem kell beismerned, hogy hibás voltál, elég ha azt mondod, mindketten hülyék voltatok és zárjátok le a veszekedést. Mert minden vita két félből áll..

A párom is akkor békült ki a testvérével, mikor megszületett a kisfia. Pedig ott tényleg inkább a testvér volt a hibás.. azt hiszem, néha levetkőzheti az ember a büszkeségét, és nagyvonalúan kezet nyújthat a másiknak. Ez nem megalázkodás, hanem továbblépés.

Biztos vagyok benne, hogy sok örömed lesz az unokahúgodban!:)

Ez nem így van, csak azt hiszed, hogy azt jelenti.

Te így gondolkodnál másról adott esetben?

Én például nem, és lehet, hogy a tesód sem érzi majd így.

Amikor az ember az élete folytán szembesül tragédiákkal, és ha nem is a saját szeretteit veszti el, de látja más emberek fájdalmát, lelkiismeret furdalását, akkor tisztábban tudja látni az emberi kapcsolatok egyszerűségét.

Tedd félre negatív élményeidet és örülj, hogy szeretheted őket.

Én mindenképp félretenném a büszkeségem, de ha azt nem is akarod... akkor sem a bátyád miatt mész, hanem a kicsi unokahúgod miatt, akit imádni fogsz függetlenül attól, hogy az apjával milyen a viszonyod!

De szerintem is leginkább felejtsd el, ha elrontod életének legszebb pillanatait akkor később ha kibékültök, már nem (csak) rá, hanem magadra fogsz haragudni, nagyon.