Ha választás elé állítottak, kit választasz: szüleidet vagy a barátodat? Bövebben lennt

A szüleim egyik barátomat se fogadták el, mindig találtak benne kivetnivalót, pedig esküszöm, nagyon szerettek, és rendes emberek voltak. A kifogásuk hol az volt, hogy "csóró" (ezzel a szóval illették), vagy az, hogy nem elég talpraesett vagy okos hozzám, stb. Ès annyit furkálódtak, hogy tönkrement a kapcsolatom mindig, mivel akkor még otthon laktam, így nem tehettem semmit.

A jelenlegi barátomnak sötét ügyei vannak, veszélyes, (rám nem), és én is rájöttem, hogy annak ellenére, hogy szeretem, szakítanom kell vele, mert ennek a kapcsolatnak így nem lehet jövöje. Kitaláltam, hogy csinálom, hogy a legkevésbé fájjon nekem is, neki is.

Viszont anyuék megelöztek, ugyanis bár semmit komolyat nem tudnak a barátomról, mivel nem beszélek nekik róla semmit (a korábbi tapasztalatok miatt), váratlanul feljelentették. Anyuék már korábban is bevetettek mindent, hogy szétválasszanak, zsaroltak, stb. de az erölködésük csak még jobban hozzá lökött. A rendörség volt az utolsó amit megléphettek. A pasinak nem mondhatom el, hogy a szüleim csinálták, mert akkor lehet, hogy kiakad rájuk. Söt biztos. Magamra se akarom vállalni, mert nem én voltam.

Èn azt mondom, hogy igen, a pasi zürös, és én már eldöntöttem, hogy szakítok. De MIÈRT kell beleavatkozni egy felnött ember életébe, miért nem hagyják meg nekem a döntés jogát, hogy ott és akkor fejezzem be a saját kapcsolatomat, amikor én akarom? Èn elhiszem, hogy féltenek, de az én életem, tapasztalataim, karmám, sorsom, döntésem! Miért kellett megkeverni a sz@rt?

Eddig biztos voltam benne, hogy szakítani akarok. De már nem 100%...

Ja, és közölték, hogy ha a rendöröknek nem mondok el mindent (Ök azt se tudják mi az a minden), akkor öket felejtsem el, leveszik rólam a kezüket. Szerintetek?