Reménytelen elvárás, hogy egy elvált 30-as férfi úgy tudjon szeretni, mint egy huszonéves makulátlan előéletű férfi?

B-ár én nem vagyok ilyen helyzetben, viszont úgy gondolom ha valaki elvált akárhány éves is az illető igen is le kell tudnia zárni neki a múltat főleg ha bele kezd egy új kapcsolatba. Igen is elvárható az, hogy tudja szeretni az új párját, és ne gondoljon az ex nejére.

Mert ha ez nem így működik, akkor egyetlen egy perc időt nem szabad feleslegesen az ilyen emberre rávesztegetni!

Olyan társat kell keresni aki szeret és megbecsül.

Nekem egy kolléganőm egyszer azt mondta: hogy nem olyan társat kell választani akit mi nagyon szeretünk, hanem olyant aki miértünk van oda és vissza!

Nekem több ponton bajom van a kérdéssel.

Az egyik bajom, hogy az igazi szeretet nem elvárásokról szól, hanem elfogadásról. (Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindenre ész nélkül bólogatunk vagy beletörődunk, hogy ez van és közben csendben vagy hangosan szenvedünk, hanem azt, hogy akit szeretünk, azzal elégedettek - nem is jó szó - vagyunk, boldogok vagyunk vele, amiért olyan, amilyen. Ha viszont nem tudjuk elfogadni, beismerjük, hogy nem őt szeretjük, hanem a lehetőséget, amit látunk benne.)

A másik bajom, hogy nem létezik 2 egyforma szeretet véleményem szerint. Mindenki másképp szeret. 2 "makulátlan" huszonéves is másképp szeret, és másképp szeret egy harmadik ember, függetlenül az életkorától és az előéletétől. Sőt, ugyanaz az ember sem szerethet ugyanúgy 2 különböző embert, hiszen mindenkit másképp kell "jól" szeretni. Neked más jelenti, hogy szeretnek, mint nekem. Hiába kapod meg azt, amitől én boldog vagyok, ha nem arra van szükséged.

Ez a pasi előélet nélkül sem biztos, hogy tudna úgy szeretni téged, ahogy akarod.

Más kérdés, ha valaki még nem készült fel egy új kapcsolatra, mert még az előzőt siratja.

(Az már csak csendben jegyzem meg, hogy a "makulátlan előéletet" nem az alapján határoznám meg, hogy volt-e felesége, és ha igen, mennyire szerette. Arról nem beszélve, hogy ha valakit elfogadsz (lásd fent), akkor a múltjával együtt kell elfogadnod, hiszen a múltja hozzá tartozik, nem tudod megváltoztatni.)

Szerintem, ha nagyon szerette a feleségét és ùgy vàltak el, évek kellenek neki, amig rendezni tudja az érzéseit. Lehet pontosan az lesz a baj, hogy az ùj tàrsàban ugyanazt a nõt fogja keresni, és ha nem talàlja meg, akkor ott màr problémàk fognak lenni.

Van akinek mégis sikerül feldolgoznia, és sajnos van aki élete végéig azt nõt fogja màsban keresni.

Szerintem ez attól függ, hogy kit tekintett "Igazinak". Ha az exnejét, csak valami ok miatt elváltak akkor fejre is állhat a másik nő, sosem fogja úgy szeretni.

Nálunk a Párom 4 éve vált el, (egy évig sem voltak házasok, de 4 évig együtt voltak) mi pedig egy éve vagyunk együtt. Neki én vagyok az igazi, így hozzám képest fele annyira sem szerette az exet. Szóval, van aki tud úgy szeretni, ez alkat, helyzet és párfüggő.

23N