Mit szólnál hozzá ha párod családi házat építene?

Gondolom beszélgettetek már a kettőtök jövőjéről. Nem te vagy akit ebbe a házba elképzel feleségének és családjának.

Mert én a te leírásodból úgy érzem,te nem feltétlenül szeretnél ebbe a házba,a jövőjében szerepet vállalni?

Bocsi,akkor jó. Itt szerintem nked kell türelmesnek lenned,persze nem a végtelenségig,nem tudom mennyi ideje tart és kb mennyi van még hátra.

Az lehet,hogy még hihetetlen számodra,de akkor ha van időd,próbálj te is minél több részt vállalni benne. Akár menj ki vele az építkezésre és tölts ott egy kis időt,tervezgessetek, hogy mi hogy fog kinézni. Tervezgessetek a bútorokról,színekről.Hátha neked is megjön hozzá a lelkesedésed.

és akár szerintem óvatosan beszélhetsz is vele erről, hogy örülsz ennek, támogatod,de nem szeretnéd,hogyha a ház elkészültéig a kapcsolatotok pedig tönkre menne

Talán értem, mire gondolsz. Olyan érzés, mintha ez csak az ő projektje lenne, az ő álma, te pedig az "elszenvedője" vagy a folyamatnak, mintha kívül állnál, onnan néznéd. És egyelőre inkább a nehézségekkel szembesülsz (fáradtság, problémák a szervezések miatt). Szerintem egy család életében az egyik legnehezebb, legembertpróbálóbb időszak az építkezés. Nem egy házasság ment már rá.

Kicsit próbálj meg jobban bevonódni érzelmileg, mert biztos érzi valahol ezt a "kívülállást". Hiába az ő álma, az ő pénze, ha minden jól megy, a TI jövőtök lesz ez a ház. Bár megértem, ha úgy érzed, hogy semmi közöd nincs a házhoz. Ilyenekről beszéltetek, hogy a kialakításba beleszólhatsz (pl. járólap, csempe, tapéta, elrendezés stb.)? Az már olyan fázis lesz, amiből jobban kiveheted a részed.

Igen, ilyenkor a Te "feladatod" figyelni, hogy ne aludjon ki a tűz. Szegény szétdolgozza magát (ami főként férfimunka, akárhogy nézzük), te legyél a biztos háttérbázis, aki érdeklődik és szurkol az építkezés miatt. Légy büszke a párodra, hogy ilyen fiatalon bele mert vágni!

Ha valóban közösen terveztétek, akkor már "csak" az a kérdés, hogy a rávalót is akkor gyüjtöttétek-e össze, amióta együtt vagytok, vagy az kizárólag az ő pénzéből jött össze? Ez a dolgok jogi oldala.

Másrészt:

- amikor az anyósomék tulajdonát képező házat alakítottuk át azért, hogy nekünk is legyen egy külön bejáratú lakás + új szoba + fürdőszoba hozzá, akkor: én is beálltam a sorba téglát hordani, cementet vödröztem, és hasonlók

- leginkább én gondoskodtam a munkások ebédjének elkészítéséről, etettem, itattam őket, kávét főztem, stb. Tehát amíg ők a házon dolgoztak, én is ott voltam közöttük, tehát ugyanúgy éreztem a fáradtságot, és nem éreztem azt, hogy kihagytak az egészből.

Miért van ez? Te írtad le: néha nem vagy vele elég türelmes, figyelmes, megértő. Valahol biztos benne van, hogy tálcán kínálja neked a házat, a Te elképzeléseid szerint alakítja (nem kényszerből, hanem szeretetből), és cserébe nem kapja meg azt az érzelmi törődést, amit várna. Persze nem összehasonlítható a kettő, de valahol mégis: ő pénzben, munkában tud többet adni, te pedig megértésben, türelemben. Igazságos vagy sem, a pasik időnként sokkal érzékenyebbek a lelki szükségleteikre, de viszonzásképp ők nem ugyanazon a síkon adnak (pl. nem intimitást, közeledést, szép szavakat), hanem ilyen tettekkel, mint az, hogy figyelembe veszi az ötleteidet.

Ha elszakad nálad a cérna és észreveszed magadon, hogy nem vagy elég megértő, gondolj arra, hogy ő mennyire lesi azt, hogy úgy alakítsa a dolgokat, hogy neked is jó legyen. Ha pedig nem erre vágysz elsősorban, neked többet érne egy ölelés annál, hogy x csempét válassza, mondd el neki, hogy értékeled, de a szeretetét ő is máshogy fejezze ki, ha teheti. (Vszínű más a szeretetnyelvetek, ahogy oly sok párnak.)

Hány éves vagy? Dolgozol vagy még tanulsz? Mióta vagytok együtt? Együtt éltek már most is vagy csak a családi házban akartok összeköltözni?

Te szeretnél oda költözni? Te hogy képzeled el a közös jövőtöket?

hát én lelkes lennék, ha a párom fel tudná építeni a közös családi házat...támogatnám ahol tudnám...

pedig még én sem vagyok a felesége...