Most szakítottunk a barátnőmmel. Tudnátok írni pár jótanácsot, esetleg saját történetet, idézetet, amivel könnyebb lenne ezt az időszakot átvészelni?

"A hűségemmel üzenem a kedvesemnek, hogy többet ér másoknál, hogy számomra az egyetlen, csakis őrá vágyom. (...) És ha a másik nem is tudja, hogy hűséges vagyok hozzá? Mit jelent hűségesnek lenni valakihez, aki arról mit sem tud? Ez esetben a hűség saját magamhoz való viszonyulás. Valami, amit önmagamért cselekszem."

(Francesco Alberoni) ez nagyon szép és béküljetek ki az előző

Részegedj le hányásig minden nap.

Na jó, nem viccelek, nem vicces a téma :-(

Amit már írtak előttem is. Foglalkozz a hobbiddal, magaddal, barátokkal, új kapcsolatok kiépítésével.

36f

A szakítás mindenkinek nehéz. Annak is aki szakít, és annak is akivel szakítanak. Ha valami nem működik, azt nem kell erőltetni, mert így talán barátságban elválhattok, amúgy meg lehet, hogy meggyűlölnétek egymást.

Akik itt előttem írtak, azok összeveszésről beszélnek, azt nagy valószínűséggel kibékülés követi. Ha viszont szakítanak,akkor valószínű valami nem működött.

Amikor velem szakítottak, én is próbáltam mindenfélét, hogy könnyebb legyen. Barátnőztem, buliztam, új hobbi...minden amit akarsz.De végül elég közhelyesen az idő segített. De az tényleg....)))

Ezen most estem át én is (1 éves kapcsolat volt), és tudom hogy túl sokszor hallod és olvasod, de tényleg: fogod magad meg a abráti köröd, elmész bulizni, röhögsz egy kicsit, haza mész és alszol. Másnap felkelsz és a hobbidnak élsz... Menj koniba (nagy inspirácíó, tedd fel a súlyokat), bicajozz, fuss, rohanj, kosarazz, focizz a barátaiddal. Ne legyél egyedül, ne legyél magányoss és ne agyalj annyit, és ne folytsd bele magad a bánatodban, hidd el hogy lehetne szarabb!

"[...] Míg az átlagember elsírja magát egy probléma miatt, te megoldod. Valahogy."

"A lehetetlen nem tény, hanem vélemény..."

Kitartás!