Visszatérhet újra a többgenerációs együttélés a gazdasági helyzet miatt?

Vissza kell térnie.

Más kérdés, hogy összetérnek-e.

Szerintem akkor lenne jó, ha baromi nagy kúriákban élnének, ahol azért lenne hely, és nem lihegnének egymás nyakába.

Egyébként cseppet sem biztos, hogy közel hozza őket. Ez teljesen család -és emberfüggő. Én 15 évig éltem a nevelőapámmal egy lakásban úgy, hogy össz-vissz kb. 100 szót váltottunk ez idő alatt.

Normális családokban ez lenne normális, viszont ennek függetlennek kellene lennie a gazdasági helyzettől...

A családtagok ha képesek együtt élni szeretetben, békességben és egymást önálló emberként elfogadva (vagyis a szülő ne dirigáljon a felnőtt gyerekének tiszteletre és tapasztalatra hivatkozva...), akkor teljesen előnyös a többgenerációs együttélés. Gazdaságilag is, meg sok más szempontból.

Ez azonban nem valósul meg minden családban. Pl én is anyám nyakán élek 31 évesen. Úgy spórolok, hogy az iszonyat, de még így sem jött össze annyi, hogy saját lakást vegyek, ezt nehezíti az is, hogy folyton új munkahelyet kell keresnem, mert felszámolják a régit. Még mindig gazdaságosabb anyámmal együtt élni, mint albérletre költeni minden pénzemet.

Gyerekem viszont addig biztosan nem lesz, amíg itthon élek, mert anyám nem az a fajta, aki mellett nyugodtan élhetnék a saját kis családommal, amely még a fentiek miatt nem is létezik.

Esetemben tehát a gazdasági helyzet inkább a kihalás felé mutat.

Másnak viszont, aki hasonlóan nem a milliomos fiatal kategóriába tartozik, de jól kijön a szüleivel, annak egyértelműen a többgenerációs együttélést javaslom...

nincs bajom a szüleimmel de nem tudnék velük élni újra.

22 évesen elköltöztem és megszoktam azt, hogy magam ura vagyok.

Ahol nincs hely ott nem hozza össze a családokat az összeköltözés.

Engem is le lehet pontozni, de én sem tudnák a szüleimmel és az anyósomékkal újra együtt élni! Szeretem őket, de nagyon rossz lenne az együttélés.

Természetesen, ha nem lenne más mód a gazdasági helyzet miatt, akkor maradna ez a megoldás, de remélem annyira mélyre nem fog süllyedni a helyzet...

Addig ne nyilatkozzátok azt, hogy nem tudnátok együtt élni a rokonaitokkal amíg nem próbáltátok.

Persze mint itt írta vki. ember ez is függő. És kanál nincs csörrenés nélkül az is igaz.

Én nem az egy lakásról beszélek, mert kell az embernek a saját intim szféra és az önálló élet.

Mi több generációsan évtizedek óta egy nagy-nagy családi házban élünk. Sokkal jobb mint vadidegenekkel egy házban.

Segítjük egymást, odafigyelünk a másikra, és a gyerekek is ezt látják már kis koruktól u.e. adják vissza ha mi megöregszünk ez már nálam is így volt ezt láttam. Anyukám is így lakott a nagyszüleivel stb.

A professzorunk ezt jól elmagyarázta.

Ez a "csak papucsban ne tudjon átjönni" demagógia amit a kommunizmus a kocka lakásaival épített be a fogalmainkba.

Ahol megoldható, jobb minél közelebb egymáshoz, testvérek, szülők. Egy utca, egy lépcsőház. Mert nem tud mindenki nagy családi házakba költözni.

Most mást sem láttok csak jujj minél messzebb legyek a szüleimtől. Ha megöregszenek meg szoc. otthon, kórház és csá. Na nekünk egy ősünk sem került ilyen helyekre amikor megöregedtek halálukig közösen az otthonukba ápoltuk őket. Mert közel laktunk és eltudtuk őket látni. Az évek folytán meg minden ünnepen jó nagy családi buli van-volt hol egyikünknél, hol másikunknál. Tudjátok mindenki azt kap amit megérdemel.