Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Depresszió az iskolában?...

Depresszió az iskolában? KÉRLEK SEGÍTSETEK!

Figyelt kérdés
Van 1 kis beszédhibám, mert vannak szavak amiket egyszerűen nemtudok kimondani, nemtudok elkezdeni mert görcs áll be a torkomba. ezt matek tanárom észrevette és rá is állt a dologra, egész órán mondanom kell a megoldásokat, és olyan kellemetlen az osztály előtt kínlódni a szavakkal, miközben azt érzem, hogy nevetnek rajtam.néha inkább egy egyszerű 'nemtudom' mal elintézem a választ ha kérdez valamit a tanár, mintsem hogy eelkezdjek habogni..ez annyira fáj, és annyira félek a matek óráktól meg a többitől, hogy el sem indulnék az iskolából...kérlek segítsetek!!: (
2012. febr. 16. 21:53
 1/9 anonim ***** válasza:

egyszerűen mond el ezt a matektanárodnak. meg egyszerűen az ofődnek a problémád, hátha tudnak segíteni-

logopédushoz esetleg nem tudnál járni vagy pszihológushoz, esetleg ez nem vmi lámpaláz?

hány éves vagy? fiú/lány?

2012. febr. 16. 22:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:

Anyuékkal már beszéltél róla?A szüleid tudják?Mielőbb mond el nekik.

Van ilyen iskola,ahol hasonló gyerekeket oktatnak

2012. febr. 16. 22:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 anonim ***** válasza:
93%

A matektanárod egy oltári nagy szemét bunkó. Sajnos mivel ő van hatalmi helyzetben, te pedig "csak diák" vagy, nem skat tudsz ellene tenni. Esetleg az osztályfőnököddel nem tudod megbeszélni? A suli-vagy osztályváltás sajna csak akkor jó megoldás, ha nem ragaszkodsz az osztálytársaidhoz, de azt nem írtad, hogy őket se bírod.

Egy a lényeg, veled semmi baj nincs, a tanárod egy fogyatékos idióta.

A szülőket szerintem ne küldd rá, attól csak rosszabb lesz.

2012. febr. 16. 22:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 anonim ***** válasza:

Esetleg megkérhetnéd a szüleidet, hogy írjanak valami igazolásfélét, amivel igazolni tudod a beszédhibádat.

Ne add fel, sok sikert :)

2012. febr. 16. 22:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim ***** válasza:
80%
Esetleg hívd fel a kerületi nevelési tanácsadót. Nekem a gyerkőcöt kellett vinni, nagyon segítőkészek voltak. Ki is derült mi a probléma, és megküldték az iskolának, hogy kötelesek mittoménmilyen törvényre hivatkozva fejleszteni, plusz pozitív diszkriminációt alkalmazni, a dolgozatoknál több időt hagyni. javaslatot is tettek, hogy szóbeli felelés helyett írásban kérjék számon a tudását.
2012. febr. 16. 22:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:
4: Ezzel a szülői igazolással semmit sem ér. Hivatalos papír kell, ezt pedig a nevelési tanácsadó adhat.
2012. febr. 16. 22:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 étoile et lune ***** válasza:
Ja, de mielőtt még bármilyen papírt is kérnél erről, gondolt át, mi szeretnél lenni nagy korodban, mert egy ilyen papírral sok mindentől elvághatod magad. Előbb próbálj meg segítséget kérni, hátha ki lehet nőni és tényleg csak lámpaláz vagy ilyesmi.
2012. febr. 17. 02:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim ***** válasza:
Szia,kiskorom óta rendszeresen jártam mindenféle versmondó versenyekre,fellépésekre,szerettem szerepelni.Nyolcadikos koromban aztán elkezdődött a lámpalázas korszakom és bizony egy szereplés alkalmával belesültem a szövegben,ez annyira rossz érzés volt,hogy onnantól kezdve már olvasni sem mertem emberek előtt.Gimnázium első osztályában történt,hogy a magyar tanár észrevette,hogy gyönyörűen ejtem a szavakat és állandóan velem olvastatta a verseket,elbeszéléseket,na én ilyenkor rosszul voltam,mindig az volt bennem,hogy belesülök,elfogynak a betűk előttem és megint jön az a szörnyű érzés.Aztán egyszer olyan hosszú szöveget kellett olvasnom,hogy totál beparáztam,egész egyszerűen elájultam az órán.A tanár akkor kérdezte,hogy mi volt ez és én szégyenkezve elmondtam neki.Képzeld ő szólt a többi tanárnak,hogy engem csak akkor szólítsanak fel ilyesmire,ha jelentkezek,segített nekem,megbeszéltük,hogy csak akkor fogok olvasni,ha jelentkezek és képzeld el,hogy egyre többet jelentkeztem.Annyira jól esett a gesztus,ahogy kezelte,nem mellesleg egyéb módon is bíztatott,először csak kisebb szövegeket mertem olvasni,aztán egyre bátrabb és bátrabb lettem.Azért nem vették észre ezt nálam,mert érdekes módon a feleléssel semmi baj nem volt,ott sosem izgultam.A fene sem tudja,hogy miért.Azt javaslom.ha eddig nem mondtad el még a tanárnak,akkor tedd meg és szerintem máshogy fog ő is hozzá állni.
2012. febr. 17. 07:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim ***** válasza:

"Ja, de mielőtt még bármilyen papírt is kérnél erről, gondolt át, mi szeretnél lenni nagy korodban, mert egy ilyen papírral sok mindentől elvághatod magad. Előbb próbálj meg segítséget kérni, hátha ki lehet nőni és tényleg csak lámpaláz vagy ilyesmi."


Bocs, de ez hülyeség. Tipikus struccpolitika. Na és ha nem növi ki, és ha időben megkapta volna a segítséget, azzal későbbi problémákat elkerülhetett volna? Van ismerősi körben több gyerek, akit felmentettek valami alól. Egyik gyereket most nem osztályozzák helyesírásból, persze tanulnia kell, de nincs stressz. Azóta jobban teljesít, szinte megtáltosodott és kezdi behozni a többit. A másiknak szintén több időt kell adni a dolgozatokra, a 40-50% helyett legutóbb 95% lett az eredménye egy témazárón. Most lelkes és jobban tanul.


Az iskola nem versenypálya, hogy győzzön a jobbik a férgese meg had hulljon, az a lényeg, hogy mindenki megtanulja amit kell. Valakinek megy segítség nélkül is, másnak kell egy pici hátszél. Amúgy meg mire gondolsz, mitől vágja el magát? Nem szerepel semmilyen bizonyítványban, csak az eredmény. A munkaadónak meg az számít, hogy az illető mit tud.

2012. febr. 17. 10:39
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!