Szerintetek gond, ha valaki csendesebb, visszafogottabb?

Nálam is hasonló a helyzet. Én is csendes, visszahúzódó lány vagyok. 6 évvel ezelőtt kerültem Páromékhoz. Párom szüleinél lakunk, de külön lakrészünk van, így szerencsére nem lakunk közvetlenül egy légtérben.

Az elején állandóan azzal piszkált anyós-jelölt, hogy miért az árvaellátásomból adjuk fel az autó törlesztő részleteit, mert hogy ahhoz anyunak semmi köze, az az én pénzem. Ez miatt sokszor el is sírtam magam, mert annyira kis érzelgős voltam. Igaz, elmagyaráztam neki, hogy miért is "közös" anyukámmal az árvaellátásom, de ennek ellenére többször is szekáltak vele. Meg azzal is, hogy adjuk el a hitelért vett autónkat.

Meg még sok minden másba is beleszólt (pl. teregetés, felmosóvíz kiöntése, mosogatás, stb.) De szerencsére azóta lett egy munkahelyem, ahol párszor meg kellett védenem magam, így a 6 év alatt megedződtem lelkileg, és most már simán vissza merek szólni, ha valamibe bele akar szólni az anyós-jelölt. Mert sajna még mindig irányítani akar bennünket.

27/N (párom 33/F)

A csendes és visszafogott emberek - a buta közhiedelemmel ellentétben - egyáltalán nem biztos, hogy gyengék, sőt! Nem az az erős, aki folyton ágál és ordít, hanem az, aki tudja, hogy mikor kell az erejét használni.

És miért foglalkozol az anyóssal? Számít? Hozzá mégy hozzá vagy a fiához? Ha a fiának jó vagy, akkor anyukának ehhez a döntéshez KELL alkalmazkodnia.

Sem férfinél, sem nőnél nem gond, ha csendes, és visszafogott, ha emellé nem alattomos, ostoba, irigy és gyenge. Az az igazi baj.