Mi tévők legyünk?

A nagypapám 91 éves, középsúlyos demens. Vannak tisztább pillanatai, de bizonyos alap dolgokat egyszerűen már nem ért meg, vagy nem fog fel, ilyen például a pénz értéke, viszont fizikailag korát meghazudtoló állapotban van. Nagymamámmal házasok több mint 60 éve. Nagymamám enyhén demens.

Papám a részben a betegségéből adódóan szeret mászkálni ide oda, de mindig hazatalál, ezzel nincs gond. Viszont a környék koldusai, és rosszarcú emberei észrevették, hogy csak kérni kell, és ad pénzt, bárkinek, ha naponta 3x kér, akkor 3x ad, egyszerűen elfelejti hogy adott, vagy éppen ahogy fogalmazni szokott "megsajnálja" és ha egy 10.000-es került a kezébe simán odaadta nekik. Azóta nyugdíjját már beosztva kapja, egyszerre sosincs több nála mint 2000Ft...de ha kell neki, mert elfogy akkor mamámtól kér, és kap is mert addig ordítozik amíg nem ad neki, és rögtön megy el. Ez így tarthatatlan. Nagyon sokat gondolkoztunk hogy mit lehetne csinálni...

Vannak esetleg gyógyszerek amik annyira leszedálják hogy egy szobanövény szintjén fog létezni?(ezt most félre ne értsétek, nem kívánom én ezt neki, de ez így nagyon veszélyes mindkettőjükre nézve, és mi anyummal mint a családja, nem vállalhatjuk a felelősséget egyszerűen, nem tudunk, és nem is szeretnénk 24/7 mellettük ülni.). Gondolkoztunk az otthonon is, nem szívesen tennénk be, mert ő egyedül gyk meghalna ott, képtelen alkalmazkodni...holott nyilván az állapota alapján bármikor felvennék, viszont ott a mamám, akivel együtt élték le az életüket, ő sem maradhat egyedül 87 éves már ő is. Őt viszont nem vennék fel az otthonba, csak így, mert semmi sem indokolja ezt. Önellátó.

Mit tennétek? Segítsetek kérlek.

Bocsánat a hosszú leírásért, de nem ment rövidebben.