Lehetséges, hogy egy kamasz azért ennyire antiszociális és azért vannak néha dühkitörései, mert a szülei rosszul bánnak vele otthon?

Van egy lány évfolyamtársam, és az osztálytársai kiközösítik őt, mert mindenkivel nagyon távolságtartó és nem mer visszaszólni, ha valaki bántja. Én jóba vagyok vele és szerintem azért ilyen, mert mesélte, hogy a szülei megverik pitiáner dolgok miatt, mondjuk azért, mert mosogatott és a mosogató túloldalán vizes lett, és a szülei szerint ott befolyik a víz a mosogató mögé, ha nem törli le. És szóval ezért megverték. Meg azt is mondta, hogy már rendesen fél otthon lenni, mert a szülei ordibálva szólnak neki. Nem az, mint a normális családoknál, hogy ha nem hallja a gyerek, hogy szólnak neki, akkor odamennek és normál hangnemben megmondják neki, hogy segítsen vagy ilyenek, hanem ha nem hallja őket, mert mondjuk zenét hallgat, akkor üvöltöznek vele, de úgy, hogy a fél utca belezeng, ráadásul azt mondta, van, hogy ezért is megverik.

És ugye mint írtam, hogy vannak dühkitörései. Ezek azért szoktak lenni, mert már komoly kisebbségi komplexusa van (legalábbis szerintem) és amikor valami valami kis hülyeséget mond neki, mondjuk legyen az, hogy nem áll jól neki ez a póló, ordibálni kezd és kicsi hiányzik, hogy neki ne menjen a másik embernek. Mondjuk én ezt csak egyszer láttam nála, de elég durva volt.

Szóval szerintetek tényleg azért ilyen, mert a szülei nem normálisak? Pedig szerintem egész kedves lány meg minden, bár tény, hogy amikor először találkoztam vele, én se kedveltem nagyon, mert már akkor is ilyen visszahúzódó volt, pl én ölelkezve, vigyorogva mentem oda hozzá köszönni, ő meg alig hallhatóan csak odalökött egy helót, ilyesmi. De mostmár sejtem, miért.

Szerintetek?