Mit tettél volna ebben a helyzetben?

Adott egy nagymama. A férjével él éveken keresztül, egyetlen egy fiúk van. A férfi 60 km-rel arrébb dolgozik egy másik városban. Hétvégente hazajár. Megismerkedik egy nővel, gyereket terveznek, a nő megszüli. A nagymama (vagyis a férfi anyja) borzasztóan befolyásolja az új apát. Elégedetlen az unokája anyjával, mert nem orvos vagy tanár és az unokája is lány lett..pedig fiút várt. A friss szülők szétmennek az anyós viselkedése miatt. A pici unoka néha látogatja a nagyszüleit. A nagypapa imádja őt, a nagymama már kevésbé. Próbálja átformálni: olyan ruhákat ad rá, ami neki tetszik és a balkezességről is próbálja leszoktatni. A 6 éves kislány nagyon makacs és ragaszkodik a szokásaihoz. A nagymama a kislány előtt szidja a kislány anyukáját, balhét kreál és hazaküldi a kislányt. Főzni nem tud az asszony, mindent a nagypapa végez. Az apuka, akivel a kislány nem igazán szokott együtt lenni (két hónaponta egyszer-úgy, hogy a férfi minden nap kétszer elmegy a ház előtt) váratlanul meghal. A nagymama megutál minden gyereket, mindekivel összeveszik és a temetőben azt kiabálja, hogy "minden gyerek dögöljön meg". A nagypapa csendben tűri, az unoka olykor-olykor felkeresi a nagymamát, de a nagymama az unokáját soha. Számon kéri rajta azt, hogy az apukáját soha nem kereste..

Pár év múlva, amikor a kislány 16 éves lesz, a nagypapája is meghal. A nagymama egyedül marad, még jobban begőzől és az unokát hibáztatja a nagypapa halála miatt, ugyanis a nagymama állítása szerint a kislány nem szerette őket, nem is látogatta a nagypapát. A nagymama szövetkezik a szomszéd asszonnyal, neki ígéri a házat, akik cserébe támogatják őt (ám a háta mögött minden rossznak elhordják). A kislány nem keresi a nagymamát, mert amikor beszélne vele mindig leszidja. Az örökséget másra hagyja, az unokáját utálja.

Ti megpróbáltatok volna kibékülni a nagymamával vagy inkább kerülnétek nagy ívben az unoka helyében?