Anyósprobléma: Normális, hogy a férjemnek csak "második vagyok"?

Saját tapasztalatból mondom, hogy vannak olyan emberek, akik mindig is jobban fognak a szüleikhez ragaszkodni, sokkal szorosabb kapcsolatot fognak vele fenntartani. Igazából egy dolgot tehetsz, hogy ezt elfogadod és megpróbálsz vele együtt élni. Mert gondolom a férjednél ez mindig így volt. Már kezdetektől fogva, hogy ennyire adott az anyukája tanácsaira. Már pedig, ha ez hosszú évek óta így van, ha ő e szerint élte eddig is az életét, hidd el nekem, hogy ez nem fog változni. Ez mindig is így lesz. Kivéve, ha a férjed nem akarja ezt teljesen megváltoztatni. Valószínűleg neki ez a normális. Neki ez a megszokott.

Nekünk évekig ment ez, már gyerekünk is van, hiába, a férjem a szüleinek elsőre ugrik, míg ha én kérek valamit, akkor nem így van. Én elfogadtam, hogy ha a férjem 30 évig így élt, akkor ez nem fog változni, elfogadtam, hogy neki mindig ilyen fontosak lesznek a szülei. Ezerszer volt vitánk ebből, ezerszer nagyon rosszul esett, megbántott, teljesen ráment a lelki világom, aztán végül elfogadtam. És nekem is így sokkal jobb. Nem rossz ember a férjem ettől, minden másban jó ember, így elfogadtam.

Nehéz ügy...az előny, hogy az anyósod intelligens, széles látókörű, és jót akar... az, hogy a férjed mindennel hozzá megy, talán felfogható úgy is, hogy nem akar terhelni, csak ha már megoldottnak látszik a probléma..

Sajnos nálam ez nem így van, én nagyon szerettem volna egy ilyen anyóst. Van aki irigyel, de lesz olyan is, aki azt javasolja, hogy vidd kenyértörésre a dolgot...na ezt ne tedd...

neki az anyukáj a mentora, egyfajta példakép. sok férfinek van iylen, csak ha a tulajdon édesanyja az, akkor nagyon feltűnő. nekem is volt ilyen párom. úgy jött haza h eélmesélte a problémát, és mire kinyitottam volna a aszámat, h elmondjam, mit gondolok, mi lehetne a megoldás, ő már folytatta is, h "rögtön felhívtam mamát és szerinte..."

ez ilyen. nem téged nem szeret, hanem a vilégon senkire nem hallgat annyira, mint az anyukájára, mert sok jó tanácsot kapott már tőle, a jószándékát is biztosra veheti és mert jó régre vezethető vissza a kapcsolatuk. egy picit engem is zavart, hiszen én vagyok a társa, nekünk közösen kellene megoldanunk a problémákat, de hát ez benne fel semmerült. tény,h anyukája valóban elég rátermett és intelligens volt, nemegyszer uazt tanácsoltam volna, amit ő, csak neki még a kellő kapcsolatrendszere is megvolt hozzá. beszélj a pároddal, de vigyázz, hogyan csomagolod a mondandód, mert könnyen sértődés lehet a vége, ha az anyukája iránti támadásként értelmezi a hallottakat

Én viszont a 7-es válaszolóval értek egyet! Ez nem feltétlenül jó dolog.

Számomra is nagyon fontosak a szüleim. (Én nő vagyok.) Szinte mindenben kikérem Édesanyám, Édesapám, Anyósom, a Barátaim tanácsát, DE! csak miután a Páromét is meghallgattam. Mert Ő és a kislányunk már az én "új" családom.

Ettől függetlenül még a "régi" is hozzám tartozik, itt lesznek nekem remélem még vagy 100 évig, de most már csak a második első helyen. :) Ez így helyes! Aki még nem ért meg arra, hogy innentől ne a szüleivel konzultáljon mindennel kapcsolatban elsőként, annak szerintem még nem való család. Lehet Velük egyeztetni, megbeszélni, megvitatni BÁRMIT de azért a saját családunk legyen már az első. (Pláne lakásvásárlást érintő kérdésekben!!)

Képzeljük el a szituációt:

A Pár lakásvásárlást tervez. Felveti mondjuk a feleség. Mire a férj "hümmög" egyet és azt mondja: "Legyen, csak még előbb kikérem Anyukám véleményét, hogy hol lenne érdemes vásárolnunk, hány szobás legyen...stb."

...

" Megbeszéltem Anyával Drágám és Ő azt javasolta, hogy:

....

Mit szólsz, jó lesz így? "

Neee :) Szerintem nincs olyan feleség akinek ez egy idő után ne szúrná a szemét. Nem feltétlenül rosszindulatból, egyszerűen csak ordít a dologról, hogy a hölgy férje jobban ad az Anyukája véleményére mint az övére. És igen, ez degradáló dolog!

Kedves Kérdező! Nem kell szembeállítanod magad az édesanyjával. Viszont (talán) rákérdezhetnél, hogy miért van az, hogy nem Téged kérdez meg először a TI életetekkel kapcsolatos dolgokban? Esetleg finoman utalhatsz rá, hogy Neked picit fájó dolog, hogy nem Téged kérdez meg elsőként... Kezdésnek szerintem ennyi bőven elég, nem lenne jó ha elmérgesedne a helyzet!

Remélem segítettem!