Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Vajon helyrehozható még a...

Vajon helyrehozható még a házasságunk? (Teljesen el vagyok keseredve. )

Figyelt kérdés

A helyzet az (picit hosszú leszek), hogy fiatalok vagyunk. Mindketten 22 évesek. 20 évesen házasodtunk, előtte már 3 éve együtt jártunk. Nem titok, a baba miatt házasodtunk elsődlegesen, de ettől függetlenül is szerettük egymást, jó páros voltunk...Egészen fél évvel ezelőttig.

Fél éve állandó problémáink vannak. Előtte is voltak, de mostanában azt kell, hogy mondjam nincs jó időszaka a kapcsolatunknak. Érzem, hogy a Párom eltávolodott tőlem és akárhogyan próbálom helyrehozni, nincs eredménye. Régebben is voltak vitáink, elég viharos kapcsolatunk volt, de mindig szerettük egymást, hűségesek voltunk.

Sokszor megfogalmazódott bennem, hogy elhagyom mert másra van szükségem és eddig még talán örültem volna neki ha lelépek a kicsivel és magam mögött hagyom... De most érzem csak, hogy fáj, hogy ennyire tönkrement a kapcsolatunk... Én azt látom rossz Neki, hogy korlátozni próbálom, sokmindenbe beleszólok, például, hogy ha elmegy szórakozni miért megy, mennyit iszik...Nem szeretem, hogy eljár. Viszont elnéztem nagyon sokáig, hogy nem dolgozott (nem önhibájából) helyette én dolgoztam, csináltam a sulit, plusz a kicsi, a háztartás...stb. Sokszor kiakadtam ha egész nap azt láttam csak henyél... Emiatt rengeteg vitánk volt!

Most kapott egy új munkahelyet, új csapat, új légkör azóta meg pláne azt érzem mintha nem lenne már szüksége rám...Nincsen senkije, ez biztos. Mindig időre hazaér, sőt általában ha megyek a kicsiért a bölcsibe mikor végez elé megyünk... Csak egyszerűen teljesen elhidegült, látom rajta, hogy totál lekezelő, flegma, hogy nem vágyik a társaságomra. Én nem akarom Őt elhagyni mert szeretem... Nagyon rossz ez így. Beszélni nem igazán sikerült erről, sokat nyúztam vele, hogy szeret -e még, akarja -e még a kapcsolatot, amire mindig azt válaszolta, hogy szeret...De mégsem ezt látom. Nem tudom mit tegyek csak azt tudom, hogy tanácstalan vagyok! Jól esne egy pár bátorító szó! :)


2013. ápr. 28. 16:57
 1/10 anonim ***** válasza:

Az a baj, hogy nem sok bátorítót tudok mondani, tekintve, hogy a férjed se nagyon töri magát, ahogy elnézem.


Nyilván korábban jött a baba, mint vártátok, és bármilyen mézesmázas maszlag van a gyerekvállalás köré kerítve, nagyon megviseli a kapcsolatokat. Főleg azokat, amik előtte is viharosak voltak(a szerelem ilyenkor nem mérvadó. Sok a szerelmes pár, de mégis relatíve kevés a stabilan boldog kapcsolat, ahol nincsenek heves viták, kirohanások, balhék.)


Mégis azt javaslom, hogy próbálj meg beszélni vele. És igen, vesd fel a válás lehetőségét is, egyrészt, mert ez tényleg benne van a pakliban, másrészt talán akkor észbekap, hogy itt bizony változtatni kell. Egy nyugodt időpontot keress, amikor van pár órátok tisztán egymásra, kérd meg, hogy ha ér valamit neki ez a kapcsolat, akkor legalább hallgasson meg, és reagáljon valamit. Fél éve tartó mélyrepülések nem szoktak maguktól helyrejönni, muszáj kiveséznetek, hogy hányadán is álltok.

2013. ápr. 28. 17:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:
100%
"Most kapott egy új munkahelyet"- ez a kulcsa a dolognak. Ott helyt kell állni! Azt meg is kell majd tartani! Szerintem ez 100%-ban lefoglalja az embert egy ideig, tapasztalatból tudom. Türelem! majd oldódik ez a feszültség, és nem fogod úgy érezni, nincs szüksége rád, ez butaság. Lehet, hogy egy kicsit jó lenne, ha hazajön, egy kicsit egyedül lehetne.. az nagyon pihentető. Egyébként is erre vigyázz: a férfiak nem érnek olyan gyorsan haza, lelkiekben, mint ahogy teste alapján látszik:) ez vicces, de így van, sok -sok tapasztalat mutatja, a nők otthon vannak rögtön, a férfiaknak kell egy kis idő, míg lenyugodnak. Jó egy kicsit őket békén hagyni egy kis ideig.. Kis családka, nehézségek mindig lesznek, próbáljatok átjutni rajta!
2013. ápr. 28. 17:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 A kérdező kommentje:
Igazából mindig azt mondja, hogy nekem kell változnom...Hogy ne veszekedjek, ne korlátozzam, ne piszkáljam...Sokszor azt mondja elviselhetetlen vagyok, ami igaz is, aláírom. De annak ellenére, hogy hamar felkapom a vizet, amit csak tudtam önerőből mindent megadtam Neki. Míg nem volt munkahelye, mindent megvettem, úgy kerültem el otthonról, hogy főzni sem tudtam és mindig volt bennem egyfajta bizonyítási vágy (mivel szereti a hasát) hogy majd milyen finom ételeket fogok főzni Neki. Meg is tanultam szépen...Van egy állandó betegsége is, vagyis jobban mondva egy műtétből nem épült fel még teljesen emiatt is depressziós, de én mindvégig mellette voltam amíg lábadozott, meg mostanáig is bátorítom, együttérzek Vele! Én tényleg igyekszem annak ellenére, hogy néha olyan vagyok amilyen...Ő régebben nagyon nyugodt, szerethető ember volt, imádott engem. Mostanra pedig sajna átvette az én szokásaimat...:( Hamar felkapja a vizet, türelmetlen, viszont sokszor már érdektelen is ... Ma este talán sort kerítek a beszélgetésre de annyit nyúztam már ezzel, hogy nem tudom fog -e egyáltalán valami használhatót mondani...Ha nem javul a kapcsolatunk akkor úgy érzem nem szabad erőltetnem!
2013. ápr. 28. 17:35
 4/10 gömbicica ***** válasza:

saját tapasztalat, és ismerősi tapasztalat is, hogy a férfi ember inkább flegma, mint megbeszélő. Mintha valami nagy dolog lenne bármit is megbeszélni. Ők sosem lesznek olyan lelkizősek mint a nők :-(

Mondjuk vannak olyanok, akik a nőket tenyerükön hordják, de állitom Neked, (kivétel persze biztos itt is van) hogy azoknak meg olyan természetes, hogy nem is becsülik meg. :-(

Hát próbáld meg ne korlátozni. Én is morogtam, morgok a cigiért, sörért, de értelme 0!!!

Zsarolni sem érdemes. Itt nem lehet tanácsot adni!!!!!

Az embernek magának kell végiggondolni, hogy mi volt jó, és mitől romolhatott el?

Épp ma beszélgettem a férjemmel, hogy egy kapcsolat elején ugye én itt, ő ott, együtt vagyunk x óráig, addig csak MI vagyunk. és minden happy. aztán jön a közös élet, ahová az ember lerakja az egyéniségét, tulajdonságait, gondjait, elképzeléseit a nap 24 órájára. Na innentől kezdve mulik lassan a varázs. NIncs recept egy jó kapcsolatra, és nincs az elromlott javitására sem.

A válás lehet, hogy jó ötlet, de ha az emberben megmarad a szeretet, akkor az az érzés Veled fog élni válás után is, és nagyon-nagyon fog gyötörni. SŐT!!! Majd jönnek a miértek, és a spekulálás, hogy mit rontottam el???? Holott lehet, hogy a másik fél a ludas.

Nehéz a jó döntést meghozni :-)

Azért remélem sikerül majd jól dönteni. üdv. Edit

2013. ápr. 28. 17:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim ***** válasza:

Ne rágd a fülét, a férfiak kevés dolgot utálnak úgy, mint a zsörtölődést.

Ha azt mondja szeret, hidd el, és ne kérdezgesd.

Ha hirtelen lett, az lehet a depressziónak is a kiújulása: van akinél így jelentkezik, meg az örömtelensége is erre utal.

Egy jó szakember kellene, vagy némi családi segítség, ami kihúzhatná a mostani állapotából.

Minden jót nektek! Ez a bibi lassan változik, de egyáltalán nem reménytelen. Menni fog! :)

2013. ápr. 28. 18:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:
Látom mindenki biztat.Az a véleményem,hogy túl korai volt ez az egész.Ő is még egy nagy gyerek,azt se tudja mi az hogy felelősség.Rájött közben,hogy talán nem is kellett volna az egész,fiatal,bulizni akar,ebbe ne szóljon bele senki.Addig nyúzzátok egymást,míg különváltok.
2013. ápr. 28. 18:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 A kérdező kommentje:
Nem gondolom, hogy felelőtlen volna...A lányunkat imádja, néha ügyesebben rendezi mint én. Amíg csak én dolgoztam etette, pelenkázta, fürdette és ez a mai napig is megvan ha úgy adódik.
2013. ápr. 28. 19:58
 8/10 anonim ***** válasza:
ugyanígy voltunk mint ti, ugyanilyen lelkes apa volt, időre ott volt mindenhol, de velem ingerült, flegma, én is azt hittem h biztos a munkája, és hogy soha nem csalna meg, megtette, 7hónapig. Nem mondom h nálatok is ez van, de valami oka van h csak veled ilyen.Ezt kellene kideríteni, amíg nem késő. Mi már túl vagyunk a békítőtárgyaláson is, igaz, ő meg sem próbálta megjavítani ami elromlott, sőt mai napig nem tudom, miért válunk. Próbáld szóra bírni, elmondani h mit érzel, mi miatt aggódsz, reméljük megnyílik és helyrehozható!
2013. ápr. 28. 22:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:
Beszéltetek?
2013. ápr. 29. 07:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 A kérdező kommentje:
Beszéltünk igen, tegnap amikor hazajöttek a kicsivel. Elmondtam neki, hogy mi bánt és azt, hogy úgy érzem nem szeret. Azt mondta, hogy ez egyáltalán nincs így, csak, hogy mit várok Tőle ha folyton cseszegetem minden miatt. Kérdeztem Tőle, hogy úgy érzi, hogy jobb lenne nélkülem élni? Mondta, hogy bevallja őszintén néha igen, néha nem. Ha nagyon sokat veszekszünk akkor inkább külön szeretne lenni, ha viszont jól megvagyunk akkor nem. Aztán valahogy felhozódott az új munkahelye. Banki melót kapott, rettenetesen sokat kell tanulni, még most képzik őket azt mondta nagyon fél, hogy nem fog sikerülni. Utána felhozódott, hogy nemsokára itt a születésnapja és magától feldobott egy olyan ötletet, hogy szülinap előtt a barátokkal ünnepelne majd a szülinapján pedig egy közös ebéd a családdal és este kettesben ünnepelhetnénk... Úgyhogy indításnak jó, Ő azt mondta nem akarja, hogy szétmenjünk. Azóta végül is jól megvagyunk, remélem, hogy sikerül majd helyrehozni ezt a mélypontot... Köszönöm a jótanácsokat! :) Abban biztos vagyok, hogy nincs senkije... Tényleg mindig időre itthon van, a jegygyűrűt is felveszi, nem dugdossa a telefonját... semmi ilyesmi. Ha szeretője lenne én úgy érzem valamiből már észrevettem volna!
2013. ápr. 29. 11:01

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!