Mit csinálok rosszul?

A férjem vállalkozó az építőiparban, nagyon sokat dolgozik. Közben a saját házunkat is építgeti a szabadidejében. Minden délután, estefelé fáradtan jön haza, nyavalyog, hogy milyen sok a munka, lefürdik, eszik, aztán felöltözik és elmegy sörre az egyik barátjával, aki elvált. Persze ő ráér, más dolga nincsen. Nem is lenne gond, mert ugye kell a kikapcsolódás, a pihenés. De minden nap? Kezd egy kicsit elegem lenni ebből a napi szintű csavargásból. Este 9 felé jön haza, soha nincs berúgva. Gyanakodni kezdtem, így párszor elmentem vele, vagy elmentem utána. Söröznek és beszélgetnek. Ami zavar, hogy a barátja soha nem felejti megemlíteni, hogy melyik sörözőben milyen új maca a pincér, meg hogy milyen jó lenne valami 20 évessel elmenni tengerhez nyáron, stb. Én 35 vagyok, a férjem és a barátja is elmúlt már 40. Olyan érzésem volt, mintha rá akarná beszélni a férjemet, hogy hagyjon el, mert milyen jó lenne fiatal csajokat együtt hajtani. Tegnap csúnyán összevesztünk, mikor hazajött, mert nem bírtam ki, hogy ne kérdezzem meg, hogy: ma melyik csaj volt a téma, és hogy ezentúl ilyen lesz az életünk, hogy minden nap csavarogni fog estig? Mérgesen hozzám vágta, hogy én maradjak csendben, mert én nem törődök magammal. Mindig ápolt és tiszta vagyok, szépek a körmeim, csak épp kevesebbet költök ruhára az építkezés miatt, és kevesebb jut fodrászra, kozmetikusra. Vissza vágtam, hogy "az a baj, hogy nem úgy nézek ki, mint azok a r*b*ncok, akik után nyálaztok? Akkor adjál rá pénzt, és én is olyan leszek!" Szóval eléggé elfajult a helyzet. Már azt is a fejemhez vágta, hogy én a házasságunk előtt elüldöztem mellőle az összes barátnőjét, akikkel jóban volt. Tátva maradt a szám. Mondtam, ha annyira hiányoznak, keresse fel őket, szedje a cuccát, és húzzon el. Ma reggel átölelt, hogy ő mennyire szeret, és ne veszekedjünk, de én ezt már így nem bírom tovább. Azért költök kevesebbet magamra, hogy minél hamarabb költözhessünk abba a rohadt házba. Tudom, ha szórnám a pénzt, akkor meg az lenne a baj. Egyszerűen már nem tudom mit csináljak. Amíg nem találkozgatott a barátjával, nem volt semmi probléma, mindent megbeszéltünk, nem csak a férjem volt, hanem a legjobb barátom is. Most meg már féltékeny is vagyok.