Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Mi veszi rá a férfiakat arra,...

Mi veszi rá a férfiakat arra, hogy 30-40 éves korukra családot alapítsanak?

Figyelt kérdés

Tizenéves srácként még eszem ágában se volt, hogy majd egyszer feleség, gyerekek. Mert úgy gondoltam, hogy ezek majd ott ülnek az ember nyakán, és egy perc nyugalmat sem hagynak az embernek.


Persze a rokonok és idősebb ismerősök mindig mondogatták, hogy majd ha eljutsz abba a korosztályba majd megérted...


Hát most az a helyzet, hogy 27 vagyok, és még mindig nem érzem a késztetést, hogy feleség meg gyerek kéne. Már rég felköltöztem otthonról Bp.-re el tudom magam látni, egzisztenciám biztosított, tehát nem a szüleimen élek. Vannak barátaim és barátnőm, akikkel el lehet beszélgetni mélyebb személyes dolgokról is, hetente egyszer-kétszer vagy skype-on. De a nap nagyrészében egyedül vagyok, és úgy érzem, hogy ez jól van így.


Eközben a Facebookon minden megy a normál kerékvágásban: volt osztálytársaim, csoporttársaim (köztük még azok is, akiket nagyon karrieristának és törtetőnek ismertem) velem egykorú és nálam fiatalabb kollégáim is sorra jegyzik el egymást barátaikkal és barátnőikkel, és házasodnak össze, míg mások már kicsit előrébb vannak: a profiljaikat és idővonalaikat ellepik a gyerekükről készült képek, még a profilképüket is lecserélték, munkahelyen pedig a újdonsült apák gyerekes kollégáimnak a Starcraftos és LoLos háttérképe hirtelen le lett cserélve full HD-s babás képre.


És azok, akikről beszélek még nem érték el a 3. X-et.


Van-e itt olyan, aki hasonlóképpen gondolkozott fiatalabbként, aztán hirtelen "bepöccent" és lett ház, feleség meg gyerek, meg minden ahogy "kell"?


Mi történik ilyenkor a fejekben? Milyen folyamat eredményeként lesz egy ifjú titánból családapa? Netán a társadalmi nyomás, vagy zsigeri ösztön?


Szeretném megérteni....


2015. nov. 21. 13:09
 1/5 anonim ***** válasza:
100%

1. Nem vagyunk egyformák.

2. Nem biztos, hogy ők meg tudják magyarázni.

3. Sok minden megváltozik, ahogy mi is változunk. Ez nem bölcselkedés, hanem igazság. Vannak dolgok, amiket egyszercsak másképp kezdünk érezni.


Én nő vagyok, nem férfi, de még csak most várom az első gyerekem 40 évesen. Jobban örülnék, ha 5-7 évvel ezelőtt jött volna, de az akkori körülményeim nem tették lehetővé. Korábban meg nem is éreztem rá vágyat. De megkérdezem a férjemet is, ő 45. :-)

2015. nov. 21. 13:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:
74%
40 éves korukra? Mikor kéne tán? Nagypapa korban? :D
2015. nov. 21. 17:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:
53%
Ha majd találkozol a számodra olyannal akit mindenkinél, talán még saját magadnál is jobban szeretsz, akkor ismétlem akkor fogod megérteni ezt a késztetést. addig hiába is probálkozol. Ezt éreni kell majd és nem megérteni.
2015. nov. 21. 20:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:

Szerintem is ez majd akkor jön el, ha megtalálod azt a lányt, akivel nem csak lógni, szexelni meg beszélgetni jó, hanem együtt élni vele, aki ténylegesen a társad, nem csak a barátnőd. Szerintem senki se akar egyedül megöregedni, és egy idő után ha tudatosodik, hogy basszus, nem leszek huszonéves mindig, akkor már nem potenciális 'csajt' keres, hanem társat. És szerintem ilyenkor jön meg az igény a gyerekvállalásra is.


De ez természetesen nem mindenkinél jön el, mert minden ember más.

2015. nov. 21. 20:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 anonim ***** válasza:

Szerintem zsigeri ösztön plusz az ehhez szükséges megfelelő társ. Nálunk pl apukám már gyerekkorától tudta, hogy neki nagycsaládja lesz. Anyukám meg soha nem akart gyereket, aztán jött apu és hárman is lettünk. Anyu azóta is mondja, hogy nagyon jó rábeszélőkéje volt apunak, hogy nem 1 de 3 gyerekre is rádumálta. Persze szeret minket anyu meg végül megszerette a családosdit, de fiatalként nem akarta ezt hanem csak karriert építeni. (azt is sikerült végül amúgy csak pár év csúszással, így negyvenes bombázó üzletasszony 30-as helyett... :D)


Én most 25 vagyok, még nem érzem kész magam a gyerekvállalásra. (én is egy nagy gyerek vagyok, nekem amúgy wowos kép van :D) De most már legalább érzem, hogy egyszer szeretnék, mert teljesen ellágyulok a kisbabáktól és néha ábrándozok arról milyen lesz ha lesz, de 7-8 éve még kiborultam attól, hogy nekem gyerek? Soha az életbe!


Mondjuk most az apajelölt is megvan a leendő projekthez, akitől szívesen vállalnék majd. Igazából belegondolva azóta jönnek ezek az idióta ábrándok mióta teljesen beleborultam és napról napra érzem azt, hogy na megvan, az a bizonyos nagy Ő.

2015. nov. 23. 09:28
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!