Amikor terhes voltam, sokan mondták a családból, hogy számíthatok rájuk, mára egyik családtag sincsen sehol és én nagyon fáradt vagyok és már beteg is. Hogy lehet ezt feldolgozni? Mások hogy bírják? Én már lassan kórházban kötök ki.

Miért, azt gondoltad, hogy a rokonaid fogják felnevelni a gyerekedet? ár mikor terhes voltál, tudhattad, hogy a párod sokszor magadra fog hagyni. Ennek ellenére is vállaltad a gyereket. Tudhattad azt is, hogy a szüleid nem kéepsek segíteni. Az is nyilvánvaló volt, hogy az anyósodék nem fognak hozzád költözni az ország másik végéből.

Ha bunkó vagy a nagynénéddel, az szintén nem az ő hibája.

Vagy te is az a tipikus iksmama vagy, aki nem látott még gyereket azélőtt, hogy neki lett volna? Nem kérdeősködtél utána, nem olvastál utána, hogy mivel jár egy gyerek?

Tényleg nem értem ezt a felháborodást: a gyereked a tiéd, neked kell megoldanod a nevelését, nem a nagynénédnek.

Első!!Itt nem arról van szó, h elvárná h felnevelje valaki a gyermekét, hanem ő is vágyna egy kis segitségre amit szivesen elfogadna!!!Ennyi!!!Ismertem én is egy ilyen mamikát.De szerencsére h közel laktunk hozzá is ha valamit kellett csináljon és nem tudta a baba miatt akkor le tudta passzolni.De szegény közbe halál sápadt volt!! Úgyhogy midnnekinek úgysem egyforma az élete és a szituációja, de h avéletlenül egyforma is, akkor az ember lelke nem talál!!!És nem lehet átélni úgy ahogy átéli!.

Szerintem is, egy kicist vedd lazábban, járjatok ki a barátnőkhőz, ismerősőkhőz, még azzal is lefoglalod magad, és PIHENJ!!!Amúgy is , ha a férje delhúz hetekig akkor meg miért hajtod magad???????!!!! BUTA VAGY...Csak magadat teszed igy tönkre!

Kitartást!