A feleségem pénzügyi zsákutca, mit tegyek?

Kezdjük az elején. A feleségem és én külön kasszán vagyunk. Ennek oka az én bizalmatlanságomhoz vezethető vissza. Nem mondanám, hogy ez teljesen az ő hibája, inkább a személyiségemből fakad, egész egyszerűen nem szeretek osztozkodni, az viszont tény, hogy megpróbáltuk eleinte közösen, de nem tudtunk annyit félretenni, amennyit elterveztünk.

A kiadást a következőképpen oldottuk meg: övé a lakás, az enyém pedig minden más. Ezalatt gondolok az élelmiszerre, a tisztálkodásra, rezsire, stb. Ezek a kötelező kiadások, ezen felül természetesen vannak egyéni igényeket kielégítő kiadások, pld telefonszámla, kisebb hitelek, ruhavásárlás, stb. Számokat most nem fogok írni, de látható, hogy az én kiadásaim nagyobbak, ezt alátámasztja az is, hogy én rendszeresen nyomon követem a költségeimet egy táblázatban, ahol a havi végösszeg olykor jóval meghaladja az övéit, főleg téli időszakban. Nekem ez nem probléma, de ennek ellenére mégis pénzügyi feszültség van közöttünk. Szerintem ennek két fő oka van:

- A fizetés. A jövedelmünk közel azonos, sőt, ha órabérbe lebontanám, az övé talán több is, viszont én megközelítőleg másfélszeresét keresem az övének. Hogy is van ez akkor? Az ledolgozott munkaóráimon kívül vállalok még munkát, túlórázom, stb. Csak említés szintjén, de a tavalyi évben több, mint 500 órát dolgoztam a rendes munkaóráimon kívül, szemléltetésképpen ez olyan, mintha egy évben 15 hónapot dolgoznék. Kicsivel többet is. Az innen befolyó keresetemet általában a hobbijaimra, az aktuális igényeimet kielégítő szolgáltatásokba fektetem, vagy egyszerűen csak félreteszem megtakarítás címszó alatt, a lényeg, hogy ezt az összeget sosem kalkulálom a kötelező kiadásokhoz. A feleségemet ez zavarja, olyan logika mentén halad, hogyha többet keresek, akkor többet is adjak bele a "közösbe". Csak azzal a változóval nem számol, hogy nekem ez a többlet rengeteg idővel és lemondással jár.

- A feleségem pénzügyi nem hozzáértése. Általában a hónap elején rendezi a kiadásait, így közvetlen fizetés után le is apad jövedelmének a fele, ellenben az enyémmel, mivel én többször fizetek, kevesebbet, de ebből annyit lát, hogy kevés a kiadásom. Nem tudja sajnos beosztani a pénzét, és túl is költekezi magát rendszeresen. Példának okán megbeszéltük, hogy a tavalyi egy költséghatékony karácsony lesz. A húgáéknak közös ajándékot vásároltunk, nem drágán, ahogy azt előzetesen megbeszéltük, majd egyedül visszament vásárolni, és vett nekik külön-külön ajándékot, nem is olcsón. Simán beletolt az ünnepekbe negyedmillió forintot, közben azt beszéltük, hogy a töredékéért fogunk vásárolni. Arra akarok ezzel célozni, hogy képtelen megálljt parancsolni magának.

Miután folyton-folyvást elfogy a pénze, hirtelen felindulásból úgy döntött, cseréljük meg a kiadásainkat. Hiába próbáltam neki észérvekkel elmagyarázni, táblázattal alátámasztani, hogy ő nem fog ezzel jól járni, kötötte az ebet a karóhoz, hogy az én kiadásaim sokkal kevesebbek. Hát legyen. Végül, nem lett igaza, de túl büszke elismerni a vereségét, és továbbra is engem hibáztat: sok fürdővizet használok, égetem a lámpákat, miért megy a tévé meg a laptop egyszerre, stb. Úgy érzem radikális változtatásokra van szüksége, de én tanácstalan vagyok, és már az őrület szélén állok a rigolyái miatt.

Ötletek?