Melyik lenne jobb a családnak?
a férjemmel 3 évig albérletben éltünk városban.és mikor gyereket terveztünk és terhes lettem,közben felszabadult egy vidéki házunk,és kitaláltam hogy költözzünk le,mert kell majd a gyereknek udvar,és mi is sokszor hiányoltuk főleg nyáron.nyugdíjasnak éreztük magunkat fent a lakásban.gondoltam közelebb leszünk a rokonokhoz is.szalonnát sütünk stb.
de mióta leköltöztünk,csalódtam.igy sem jönnek sürübben a rokonok,csak mi voltunk 1-2-szer.és bár itt az udvar sok bográcsozást terveztünk,ehhez képest egy évben egyszer jönnek bogrcsozni kb, a férjem munka után inkább bent pihen este.és igazából,nem is nagyon használjuk az udvart,ahogy elképzeltük,sőt inkább csak a munka van vele,vissza kellett szoknom a pókokhoz,rengeteg hangya,dongó,és a gyereknek ténylej jó az udvar még este 8-ig is kint van ha világos van,de csak rövid időkre.hamar megunja s jön be tv-zni.3 és félévesen megy oviba,és semmi inger nem éri.itt üresek a játszóterek,a városban csak lementünk és tele volt emberekkel,jtszótér meg gyerekekkel.férjemnek közel volt a munkahelye,most naponta félórányira kocsival,és bár ő is ezt akarta mégis lelkiismeretfurdalásom van. és már 1-2 éve ezen őrlődök,hogy otthagytuk az albérletet,és már duplaannyiba kerülnek,erkélyünk is volt,közel voltak a nagyboltok,és igazából nem sokkal fizettünk többet,mint az itteni rezsi meg benzin.úgy érzem ebbe fogok beleőrülni.néha ugy érzem velem van baj,és nekem semmi sem jó.voltak a lakásban üres napok,amikor hiába voltunk vrosban sehova nem mentünk csak közeli boltba,ezért gondoltam mindegy hol lakunk,jobb lesz gyereknek az udvar,de néha meg hiányzik hogy csak ugy leugrok és már emberek,vagy le tudunk menni akár egy félórára plázába csak ugy vagy árkdba,vagy játszótérre.és nem tudom ha később esetleg odaköltöznénk a városba,házat vagy lakást érdemes venni(később még egy gyereket tervezünk),a kettő közt őrlődöm.a lakások jobban bent vannak szeretem a nyüzsgést,és zenék is felhallatszanak nyáron,viszont két gyereknek nem tudom tényleg kell-e udvar,bár sztem játszótéren több ingert kapnak. melyik lenne a jobb döntés hosszútávra?köszönöm
válasza:Kinek akarsz jót? Magadnak vagy a családodnak, mert az irományból az jött le, hogy Neked milyen rossz....
Én továbbra is ugy gondolom, hogy gyerekkel/gyerekekkel családi ház udvarral jobb..... pláne a lesz a gyereknek testvere is....
Az higy meg most nem játszik, az kinek a hibája? Mert kiteszed az udvarra, hamar megunja....
Játsz vele Te.
válasza:Ezt senki sem mondhatja meg helyettetek.
De ahogy látom, ti csak helyszínt váltottatok, életmódot nem. Ezt tudatosan is megtehetitek, a kérdés csak az, hogy akarjátok-e. (Arra, hogy majd átjön a rokon, nyilván nem lehet egy életvitelt alapozni. Ha hiányzik, hívjatok barátokat!)
válasza:A családnak az, amit mindenki akar. (Igen, a 3éves gyereket is meg lehet ám kérdezni, hogy mit akar.)
De itt nem ezzel van a baj, hogy hol laktok, mi van vagy mi nincs a közelben. Ti bent poshadtok, amíg szerencsétlen gyerek egyedül próbálja elfoglalni magát odakint. Hogyne unná meg? Hogyne unnátok magatokat ti is? Miért baj, ha nem mennek a rokonok? Egyrészt nekik is megvan a maguk élete, másrészt gondolom ti magatok is szoktatok enni, lehet ám 3 embernek is bográcsozni, nyársalni. Játszótéren persze, hogy több ingert kapna a gyerek, ha lusták vagytok vele foglalkozni...
Azon kell változtatni, ahogyan éltek, nem évente ugrálni egyik helyről a másikra, házból lakásba és vissza, mert jaj, itt ez nem tetszik, ó, de itt meg ez nincs, ott volt....
válasza: válasza:3 évesen egyedül játszik kinn a gyerek, utána meg megy be tévézni?
Ne haragudj, hogy ilyen csúnyán fejezem ki magam, de egy szó ugrott be rád: életképtelen.
Mit gondoltál, hogy az udvar majd varázslatosan magától életre kel, és mint a mesében, szórakoztatja a gyerekedet?
A játszótérre az anyukák viszik a 3-4 éveseket homokozni meg csúszdázni. Ahogy idősebbek lesznek a gyerekek, elkezdenek egyedül mászkálni, már nem fogja őket érdekelni. Kisiskolások sem járnak már ki a játszira, inkább a focipályára, vagy biciklizni, vagy átmennek valamelyik barátjukhoz.
Próbáld meg kicsit élvezni a természetet. Emeld fel a popsid, gazold ki a kertet, ültess pár szép virágot. Sőt, ha kicsit utánajársz, még homokozót is tudsz csinálni a gyereknek. Csúszdát, mászókát, kereket, minden egyebet meg lehet venni. Jön a jóidő, felfújtok egy medencét, a gyerek odáig lesz meg vissza a vízben pancsolástól meg a labdázástól. Vehettek hintaágyat is, kiülsz szépen egy könyvvel meg egy pohár limonádéval, kiviszed magadnak a telefonodat és már mehet a zene is.
Gyakorlatilag saját játszóteretek lehet, amit úgy alakítasz, ahogy akarsz.
A szomszédokkal meg nyugodtan állj szóba, biztos vagyok benne, hogy laknak a környéken kisgyerekesek is.
Bográcsozást meg ne munka utánra tervezz, persze, hogy olyankor fáradt a férjed. De hétvégente mi akadálya? Kiraksz 3 kerti széket, azokban is tud az urad pihenni. A rokonaidat meg hívd gyakrabban, ha nem tudnak menni, akkor szólj a barátaidnak, szomszédoknak, a férjed munkatársainak... bakker, csak vannak emberek, akiket ismertek, a rokonokon kívül...
Áthívod a szomszéd gyerekeket, a kertbe kitesztek két pici kaput, vesztek focilabdát, máris mehet a buli a kicsiknek. Vagy tollasozni, labdázni, frizbizni, medencézni, kosarazni, a végtelenségig sorolhatnám, mennyi dolgot lehet egy udvarban csinálni...
Az addig remek, hogy te szereted a nyüzsgést, de lehet, hogy a család többi része nem. Két gyerek inkább elfoglalja magát egy udvaron, mintha a városban kéne egész nap kolbászolniuk, mikor te majd visszamész dolgozni.
Amúgy meg, fogadjatok örökbe egy kutyát. A gyerek se fog unatkozni, meg neked is lesz bőven nyüzsgés. Vagy amivel munka is van, az már nem jó?
válasza:Én családi házba nőttem fel, a férjem panellakó volt mindig is, nekem kész kínszenvedés volt a 3 év 4. emeleten az albiba. Állandóan untam magam,mintha egy ketrecbe lennék, azt meg aztán végképp nem tudtam megszokni,hogy állandóan a fejemre húzta le a szomszéd a wc-t. Megszületett az első gyerek aztán kell neki a levegő,kínlódás a babakocsival stb stb a lépcsőn meg úgy az egész kész macera volt. 1 éves volt amikor kertesbe költöztünk, hát én egyből felszabadultam, végre otthon voltam :) Férjemnek azért kellett idő mire megszokta,hogy nincs állandó punnyadás,pláne mert 2000m2 a terület. 3 gyerek van,így neki azért olyan sok dolga nem volt kint mert én ráértem és nekem kikapcsolódás a füvet nyírni,sövényt nyírni,virágokat gondozni és akkor már naná,hogy veteményes is legyen szóval azzal szórakozni. De ahogy telt múlt az idő arra lettem figyelmes,hogy kezdi magát nagyon unni bent és egyre szívesebben tevékenykedett ő is kint. Rossz időbe csak fel alá sétálgat a házba és azon morfondírozik,hogy majd kint miket kellene csinálni.
Amikor anyóshoz megyünk pláne jó időbe, látszik a 3 gyereken,hogy nem éppen az a vágyuk,hogy egy kis lakásba legyenek,azt meg a szomszédok is jól hallják,hogy nem éppen a punnyadós kis térhez vannak szokva. Kész kis játszóterük van az udvaron és sokszor van,hogy este 9 kor alig lehet őket berángatni kintről. Mondjuk én jó időbe soha nem hagytam,hogy bent a tévét lessék.
válasza:A családnak egyértelműen a kertes ház, ami ráadásul nem a világ végén van, mert fél óra alatt el lehet érni onnan a városi munkahelyre, ... te írtad.
NEKED kellene valamit kezdened magaddal, mert neked nem jó sehol, sehol nem találod fel magad, nem alakítasz ki kapcsolatokat, barátságokat, unatkozol.
Arra a 3 nyomorult rokonra alapozod a saját szórakoztatásodat, akiket az élettől készen kaptál, de sajnos azoknak is van saját életük, sőt dolguk, amivel elfoglalják magukat.
Képes lennél visszamenni a városba a saját kertes házból és drága albérletet fizetni, mert te nem találod fel magadat otthon? Az eszem megáll
Gondolkozz már el! Ott sem érezted jól magad!
Ha annyira ingerszegény az életed, köss barátságokat, ismeretségeket,(kisgyerekes szülőkkel is),menj el a gyerekkel hetente a városba lófrálni, plázázni (tömegközlekedni is lehet!), itt a jó idő, menjetek strandra, sétálni, fagyizni.
NE UNATKOZZ! ... millió dolga van egy kisgyerekes, otthonlevő nőnek, csak észre kellene venni!
A legegyszerűbb lenne, ha elmennél dolgozni, az több szempontból hasznos lenne!
Ha a gyerek betöltötte a 3 évet, akkor már most mehet oviba, ha még nem, akkor a családod érdekében szedd össze magadat és bírd ki a hátralevő időt!
A többit már mind leírták az előttem szólók.
válasza:Te nem vagy idegbeteg, csak értetlen. Le lett írva, hogy az a jobb, amit akartok. Ez mindenkinek más, mi innen nem tudhatjuk.
Egyébként olyan nincs, hogy egy 2 éves gyereknek kevés az inger. Csak tudni kell neki teremteni. Lehet egy kis eldugott faluban is, de ti meg fél órára laktok a várostól (nem, az nem sok), oda is el lehet vinni. Az sem baj, ha nem szeret kint lenni, (akkor valószínűleg a játszóteret sem szereti), bent is érheti rengeteg inger. Meg persze az apukát is fel kell rázni a tv elől. Már nem azért, de rengeteg ember felnőtt ingergazdag környezetben tanyán is, világvárosban is, házban is, lakásban is, úgyhogy a hiba nem itt van...
válasza:Szerintem tök igazságtalan vagy!
Senki nem válaszolt neked idegbeteg módon, te viszont agresszíven és valljuk be tényleg idegbeteg módon reagáltál.
Az én válaszom sem fog neked tetszeni.
Én is azok mellett vagyok, akik a kertes ház mellett voksoltak, kisgyerekes CSALÁD szemszögéből nézve.
Mondom mindezt neked úgy, hogy én megrögzött városlakó vagyok, állandó lakhatásra képtelen lennék falun élni.
Engem minden a városhoz köt, pörgős életem van, kiterjedt baráti köröm, terjedelmes rokonságom, nekem szükségem van a város lüktetésére, itt egy percet nem unatkozom.
Amikor igényeltem a természet közelségét, vettem egy vidéki házat nyaralónak, de nem vagyok alkalmas a földmunkákra, nem értek hozzá, untat, fáraszt,
Rühelltem télen havat lapátolni, nyáron füvet nyírni, nem vagyok az az alkat.
Ahogy te is, én is hosszú időn keresztül nem találtam a helyem, mindenütt ideig-óráig voltam csak el, aztán rám jött a nyugtalanság, hogy valahol máshol kellene lenni.
Ma már tökéletesen kiegyensúlyozott, szórakoztató életem van, van egy kellemes, kényelmes városi lakásom, egy kocsim, egy lakókocsim és amikor mehetnékem van, beülök és nyakamba veszem a világot.
DE!
Ezt én megtehetem, mert saját elhatározásomból egyedül élek, de nem magányosan, viszont a szabadságvágyamat csak így tudom kiélni.
Ellenben velem, neked családod van, gyereked, sőt további gyereket terveztek. Ha ezen a az úton indultál el, akkor bizony a gyerekek szempontjait figyelembe véve, a jó levegő, a kert, fű, fa, virágok, növények, gyümölcsök, nyugodt élet kell hogy legyen az elsődleges szempont, te majd csak azután következel, amikor a gyerekek felnőttek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!