Kiderítettem valamit. Elmondjam a szüleimnek? Több lent...

Szóval eléggé fiatal vagyok, ha valami igaz dolgot mondok a világról, családi dolgokról, a szüleim mindig kiröhögnek, "hogy ezt egy gyerek mondja" meg ilyenek. De teljesen igaz tényekről van szó, csak fura nekik, hogy ezt egy gyerek szájából hallják sztem, vagy nem tudom. Biztos értitek.

Tudják, hogy igazam van, csak nem igazán vesznek komolyan. De most itt nem is erről van szó.

Egyébként hihetetlenül gyorsan átlátom a dolgokat, képes vagyok felnőtt fejjel gondolkozni. Sok mindent nem mondanak el néha a szüleim, hogyha kérdezem anyát, hogy miért szomorú, eltusolja, hogy "nem szomorú, csak kicsit bánatos, mert elhagyta a fülbevalóját" ez csak mese, gondolta, gyerek vagyok, úgysem értem.

Kiderítettem, hogy egy ukrán ismerősének leomlott a háza, (ugye a háború miatt) az egyik rokonunkék befogadták, de a nagybátyám kitette őket, utcára kerültek, tőlünk kértek segítséget, de mi sem tudunk segíteni rajtuk. És ez nem az egyetlen dolog, rengeteget akartak már eltusolni, de mint írtam, gyorsan átlátom a dolgokat, és én mindenről tudok.

De itt most nem ez a lényeg.

Vannak tőlünk kb 120 kmre barátaink, nekem kereszttestvéreim. A barátság nem mindig stabil, sokszor volt már dráma és veszekedés.

Sőt, kapcsolat még az is, hogy a nagyobb kereszttesóm (21 éves) összejött az egyik rokonunkkal. Én pedig nemrég fent voltam mamám padlásán és találtam egy hatalmas családfát. Kiderült, hogy a szüleim barátaival, egyben az én kereszttestvéreimmel rokonságban állunk. Ezt egyedül én tudom, meg mostmár ti. De mint írtam, sokszor volt dráma, feszültség.

A nagyobb kereszttesóm és a rokonom gyereket akarnak, a rokonság nem olyan távoli. Ha gyerekük születne, az nagy eséllyel vérfertőzést kapna.

De ha ezt elmondom, egy az, hogy a szüleim nem vesznek komolyan, és olyan veszekedés lenne, amibe bele sem merek gondolni.

Szerintetek mit tegyek?

Elmondjam? Vagy k.ssoljak?