Nektek! van (feltehetőleg) nárcisztikus ember a környezetetekben? Hogyan lehet kezelni azokat a helyzeteket, amikor muszáj egy közegben lenni velük?

Sziasztok!

Próbálom röviden, mert azért én sem tudok mindent. A sógornőm anyjáról van szó, aki feltehetőleg nárcisztikus. Járnak/jártak tanácsadásra is emiatt pszichológushoz, mert a sógornőmnél kb. 1,5 éve elszakadt a húr és kibukott, hatalmas balhék voltak. Az anyja mindenben kritizálta, semmi nem volt jó, a saját esküvőjén is minden úgy volt, ahogy az anyja akarta. De sorolhatnám. Azóta hol jóban vannak (az unokák miatt főleg), hol nem. Hol jelen vannak bizonyos családi rendezvényen, hol nem. Észrevettem én is, hogy valahogy nem érzem jól magam a társaságában. Nem igazán értem miért, mert igyekszem minimális szinten társalogni vele. Mindenből úgy érzem versenyt csinál, ha kérdez valamit, úgy érzem, hogy nincs jó válasz. Az én kisfiam és az ő fiának (a sógornőm öccse) a kisfia majdnem egyidősek, emiatt folyton hasonlítgatnak. Eddig nem értettem, hogy miért érzi folyamatosan kevesebbnek, alárendeltnek magát anyósom a társaságában. Gondoltam, mondtam is neki, hogy ne foglalkozzon vele és kész. De ha még a szoba másik részében ül is, frusztrál a jelenléte, viselkedése, ahogy maga köré gyűjti az embereket, mint egy öreg mesemondó, hogy csodálják. Nem tapasztaltam még ezt igazán senki személyében, de ugye azt az évi pár alkalmat kibírom. Tippek, tanácsok esetleg? Hogy hogyan lehet jobban túlesni ezeket az eseményeken? Köszönöm!