Mit csináljak ha anyám sokszor úgy viselkedik mint egy nem normális?

Lehet hogy ez csúnyán hangzik, de tényleg ez a helyzet. Olyan dührohamai vannak, hogy az nem igaz. Tegnap például becsomagoltam egy cuccot, amit postára akartam adni (automatába, oda mindenki úgyis úgy csomagolja be a dolgokat ahogy akarja), és nem találtam hozzá dobozt, vagy cipősdobozt, úgyhogy betekertem védőfóliába, aztán egy kartonlapból csináltam neki dobozt. Erre anyám bejött és közölte hogy azt úgy nem fogom feladni mert az úgy nem jó, mit tudom miért. Hát de mondom miért ne lenne jó, teljesen stabil meg jó volt, meg már úgyis kész van. Erre elkezdett üvölteni, hogy akkoris azt fogom csinálni amit ő mond, mert hogy nem igaz hogy ilyen krva önfejü vagyok hogy semmiben nem hallgatok rá. És akkor szedett valahonnan egy dobozt amit erőből hozzámvágott és még mindig üvöltött hogy ő azt mondta hogy ebben adom fel akkor ebben. És azóta is meg van rám sértődve, már várom hogy mikor kapom meg újra hogy milyen hülye vagyok, meg soha nem hallgatok rá stb. De mindig vannak ilyen dolgai, pl szokott benn lenni egy állandó fülbevalóm, amit ő kitalalt hogy karantén idejére vegyek ki. Én meg nen akartam, mert minek, meg úgyis megyek azért boltba pl, meg online orákon is latszik, akkor miért venném ki. Erre szintén napokig üvöltözött hogy nem igaz hogy nem bírok hallgatni rá. És rengeteg ilyen dolog van, mindenbe bele akar szólni, s ha nem akarom azt csinálni ami hülyeséget ő mond, akkor egyből ez megy. Egyebként kollégiumban lakom, érthető okokból keveset is járok haza...de most hogy itthon kell lennem ez szörnyű. Es én mindig türelmesen próbálom megmagyarázni neki hogy én ezt meg azt szeretnem úgy csinálni ahogy én gondolom jonak, lassan 20 évesen, de nem erti meg. Mit csináljak vele? Gondoltam hogy megmondom neki hogy menjen el pszichológushoz, de nem látná be hogy szüksége van rá. Egyebként egy ideje már a testvérem súlyos beteg, ez felerősítette az idegbaját, de ezelőtt is ilyen volt. Tudok valamit kezdeni vele vajon? Megbeszélés hatástalan.