Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Rossz ember vagyok, ha nem...

Rossz ember vagyok, ha nem akarom, hogy anyám velem lakjon? Csak most érzem így? Tud ez működni?

Figyelt kérdés

Párommal és unokahúgommal élek együtt, 30-as éveinkben vagyunk, még nincs saját gyerekünk, a ház a miénk. Az unokahúgom évek óta nálunk nevelkedik (hosszú sztori), ez önmagában is nagyon nehéz volt, egy kapcsolatba nem várt gyereket hozni úgy, hogy senki ne sérüljön, és minden jó maradjon a kapcsolatban, az egy hosszú folyamat volt, és rengeteg ránk kényszerített változással járt, mondhatni nem a klasszikus mederben folyt a kapcsolatunk, már évek óta gyereket neveltünk közösen, mikor menyasszony lettem. Egy mozaikcsalád élete nem egyszerű a gyakorlatban, de hálistennek pár év alatt elértünk oda, hogy boldogok vagyunk, és nagyon jól megvagyunk hárman, már el sem tudnám máshogy képzelni, de abban reménykedtem, hogy most kiélvezhetjük végre ennek a gyümölcsét.


Ezután anyám hirtelen a semmiből szakított a párjával, neki nincs lakása, ezért fogta magát, és beköltözött hozzánk a leendő gyerekszobába (saját gyereket 1-2 éven belül tervezünk).


Nyilván támogattam ebben, sosem hagynám hogy egy mérgező kapcsolatban éljen, 59 éves, dolgozik, viszonylag jól keres, de vannak adósságai.


Szóval nem volt kérdés hogy jöhet ide, de én nyilvánvalóan úgy gondoltam, hogy ideiglenesen. Most kiderült, hogy annak ellenére, hogy nincs extra szoba, ő úgy gondolta, hogy már örökre itt is marad, amitől köpni-nyelni nem tudtam. Még él az anyja, egyedül egy nagy házban, oda is mehetne, de akkor tőlünk lenne távol. Nekem ez nem lenne gond, neki igen..


3 hete van itt, eleinte még igyekeztem valahogy oltani a tüzet, berendezni a szobáját, kiüríteni a szekrényt, és sorolhatnám, mindezt azért hogy ne essünk fel ebben a halom cuccban amit idehozott, de mostanra annyira nyomaszt a szitu, hogy minden nap titokban sírok.


Nem azért, mert rossz ember, nem az, a légynek sem ártana, de úgy érzem nem adatott meg nekem a saját családom felépítésének a lehetősége, már azért sem mert unokahúgomat neveljük, most meg még anyám is itt van, akit nem akarok megbántani és kitessékelni, de nem élhetek mártír életet, amiben minden rászoruló családtagomat én fogadom be. Sosem volt jó otthonom, apám ivott, anyám annak idején csatlakozott hozzá, nagyon mérgező gyerekkor adatott meg nekem, amit igyekszem megbocsátani, de éppen ezért nagyon vágytam arra, hogy én a saját családommal jól csináljam, békében, boldogságban. Itt friss a levegő, anyám ittléte pedig nagyon sok rossz emléket előránt belőlem, akaratlanul is. Párom csak sodródik az árral, neki az unokahúgom miatt is rettenetesen rugalmasnak és elfogadónak kellett lennie, most meg még ez is.


Úgy érzem megszűnt minden privát szféránk, a szerelmi életünk 0, 3 szoba egymás mellett van, egyik oldalon a gyerek, másik oldalon anyám, mi középben, a falak papírból vannak. Így nemhogy saját gyerekünk nem lesz, leülhetek kötögetni a fotelba 31 évesen.


Olyanokról nem is szeretnék panaszkodni, hogy főz, mos, takarít, és minden oylat csinál amit én csinálok a saját megszokott rendszeremben, mert biztosan tudom, hogy ezek amúgy áthidalhatóak lehetnek kis megalkuvással, de egyszerűen nem látom, hogy ez hogyan tudna működni, de egyszerűen rosszul vagyok amikor látom hogy teríti a párom alsóneműit, meg az enyémeket, egyszerűen ennek nem szabadna így lennie.


10 évet nagyon távol töltöttünk egymástól, mondjuk úgy, jót tett a kapcsolatunknak, és az életemnek. 10 év után a közelbe költözött, 15 km-re tőlünk, mondhatni még az is jól működött. Ezt már valahogy nem látom, tényleg csak sírni tudok, mert senkit nem akarok megbántani.


Nem tudom, hogy hogyan tudna működni, valaki van itt, akihez beköltözött az anyja még a családalapítás előtt, és működött a dolog?


2023. júl. 7. 11:21
1 2 3 4 5 6 7 8 9
 1/81 anonim ***** válasza:
94%

Ha te mindent eltűrsz, mert "nem akarsz senkit megbántani", akkor a párod fogja megunni az egészet, és rámegy a kapcsolatotok.

Egyszerűen mondjátok meg anyádnak, hogy csak ideiglenesen tudjátok őt befogadni, x ideig, a szobára szükségetek van, mert gyereket terveztek stb. Mondjuk ezt akkor kellett volna megmondani neki, amikor közölte, hogy hozzátok akar költözni, de még most sem késő.

Állj a sarkadra, különben azzal telik az életed, hogy mindenki semmibe vesz és kihasznál.

2023. júl. 7. 11:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/81 anonim ***** válasza:
95%
Mossatok külön, és minél előbb költözzön az anyjához.
2023. júl. 7. 11:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/81 anonim ***** válasza:
100%

Én azt javaslom hogy erről beszélgessetek és ne húzd az időt ezzel sokáig mert anyud megfogja szokni azt hogy nálatok lakik és annyira elfog majd kényelmesedni meg kialakul a napi rutinja hogy még nehezebben fogja magát rászedni arra hogy költözzön. Még most mielőbb kéne lépnetek ezügyben. Biztos lesz benne sértődés de ezt el kell engedni.

Lenne hová mennie talán jobb is lenne ha a mamával élne közösen mindkettőjüknek könnyebb lenne főleg később, mert bármi adódhat ami miatt jobb is hogy ott van eü. problémák, anyagilag is könnyebb lenne. Tehát sorolni neki ennek előnyeit. Meg azért a Ti dolgotokat is mondjátok el hogy nemsokára gyereket szeretnétek és a helyre szükség lesz. Persze ne úgy add elő hogy most azonnal pakoljon és lépjen hanem kapja össze magát és akkor szépen kezdjen el a mamához hurcolkodni, ott kezdje el kialakítani a szobáját meg ami kell neki, festés, bútorok amit szeretne és szép lassan kerüljön oda. Ha így apró lépésekben kezdi majd el kialakítani magának akkor neki is könnyebb lesz, nem kell rohannia vele.

2023. júl. 7. 11:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/81 anonim ***** válasza:
85%
Tedd ki, vagy fogadd el hogy a férjed hamarosan lelép.
2023. júl. 7. 11:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/81 anonim ***** válasza:
94%
59 évesen nincs egy oduja ahol meghúzódhatna? Az baj! Te így egy szeretetszolgálat vagy már rendesen, előbb utóbb elpattan a történet..
2023. júl. 7. 11:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/81 anonim ***** válasza:
100%
Nem olvastam végig, ha anyád jól keres, menjen albérletbe, ha az nem megy, béreljen szobát.
2023. júl. 7. 12:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/81 anonim ***** válasza:
100%
Nem vagy rossz ember. Normális ember nem a szülővel akar lakni és a szülő sem a gyerekkel, mert ez felnőttként már nem egy egészséges dolog. Az meg milyen már, hogy felnőtt embernek a gyerekén kell élősködnie? Vegyen ki albérletet. Hol élne, ha nem lenne gyereke?
2023. júl. 7. 12:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/81 A kérdező kommentje:

Annyira köszönöm a válaszokat, most is csak sírok. :(


Talán az dühít az egészben, hogy ezen a kellemetlen szitun át kell menni, és még nekem kell rosszul éreznem magam miatta, és az én lelkiismeretemnek kell rossznak lennie.


Tényleg minden szarság ellenére nagyon szeretem őt, de nem kastélyt vásároltunk, ennyire telt örökség nélkül. A szülői házat annak idején vitte a deviza hitel, ezért nincs neki semmi, csak amiben a mama él, 200 km-re innen.


Fordított esetben én biztosan szabadkoztam volna, hogy mielőbb megoldom, köszönöm hogy itt lehetek, nem zavarok sok vizet, stb.


Csak azért pattant el a most nálam a dolog, mert egyáltalán nem kommunikál, úgy csinál, mintha 30 éve itt lenne, én meg csak pislogok, nem találom a helyem a saját házamban, a szoba ahova beköltözött eddig homeoffice volt, most felborult minden, a hálóban dolgozom, de már inkább bejárok az irodába többet.


Nem a kis dolgok zavarnak, párom épp külföldön van, tehát most még szellősen is vagyunk, az egész szituáció az ami felemészt, az egész hangulat, hogy tényleg úgy csinál, mintha nem érdekelné.


Felajálottam hogy a kertben levő melléképületet átalakítjuk lakássá, ez a legolcsóbb módja hogy neki valaha fix ingatlanja legyen, de persze erre nincs pénze, nekem hitel kellene hozzá, 6-7 millió, de ez idő, rengeteg idő mire elkészül, terveztetni, engedélyeztetni kell, és hát egyéb prioritások lennének (ház szigetelés, stb.), így ha most azonnal vágnánk ebbe bele, nagyon visszavetne minket minden másban.

2023. júl. 7. 12:30
 9/81 anonim ***** válasza:
100%
NE fogadd be! 59 éves, oldja meg a saját életét! Ott az anyja is, nem az utcára kell kitenned. (Én anno hagytam érzelmileg zsarolni magam, és minden nap bánom, de az én anyám már túl idős, nem tudná egyedül sem fenntartani, sem rendben tartani sem a házat, sem a háztartást. 20 évvel ezelőtt is itt akartam hagyni, élni az életem, de amikor akkor hagytam magam a közös élet folytatására rábeszélni, nem gondoltam bele, mekkora csapda lesz ez. Most már tényleg nem tartanám etikusnak itt hagyni, pedig egyre kiállhatatlanabb. Te ne kövesd el ezt a hibát! Inkább most legyen egy kis mosolyszünet, ne pedig az életedet áldozd fel miatta!
2023. júl. 7. 12:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/81 anonim ***** válasza:
90%
Szia,én voltam a helyzetben csak a màsik oldalon én vagyok a férfi (pàrod)! 7 évig tűrtem hogy nem tud az anyjàtol elszakadni,aztàn betelt a cérna. A legjobb döntésem volt hogy elhagytam. Azóta szült 2 gyereket de még mindíg az anyjàval él...akinek szült az is otthagyta, gondolom ez miatt.
2023. júl. 7. 12:41
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6 7 8 9

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!