Elmondjam nekik? Ha igen hogyan?

Négy éve költöztem el a szüleimtől és külföldön tanulok, szóval nem túl gyakran találkozunk, de rendszeresen beszélünk telefonon. Alig vártam hogy el meg és sem otthonró mert állandóan ment a veszekedés a szüleim között és nem is igazán figyeltek oda rám. Kamasz korom óta fura gyerek voltam, nem nagyon beszélgettem, nem is barátkoztam. Sokszor vágytam arra hogy beszélhessek velük normálisan arról nem érzem túl jól magam, de mindig csak azt mondogatták nekem hogy ez a kamaszkorral jár maj ki fogom nőni. Sose vették komolyan, így egy idő után nem is nagyon akartam róla beszélni, de tudtam hogy valami nincs rendben velem. Mikor felnőttem még mindig nem voltam jól, és elköltöztem. Szakemberhez mentem, és kiderült hogy borderline személyiség ha várom van. Mérges voltam és még egy kicsit most is az vagyok amiért sosem vették komolyan pedig tudtam. Azóta sokszor beszéltem velük de mindig kerültem a témát hogy hogy vagyok de büntudatom van amiatt hogy hazudok nekik. Haragszok rájuk de nagyon szeretem őket és nem tudom mit csináljak. A kérdésem az lenne hogy volt e valaki hasonló helyzetben és ha igen mi történt? Valakinek van ötlete mit lehet ilyenkor tenni?