Ti mit csinálnátok, hogyha a gyerekeket eladná az ajándéklakást, amiben ti éltek haszonélvezeti joggal?
A gyerek azt mondja, hogy a szülőkkel történne valami, mivel külföldre tervezi az életét, nem akar egy üres ingatlannal bajlódni egy magyar kisvárosban, ezért eladja a lakást, amiben felnőtt, amiért a szülei dolgoztak meg, és amit a szülei "ajándékoztak" neki. Mivel a szülőknek haszonélvezeti joga van a lakáshoz, ezért ugye maradhatnak, ameddig meg nem halnak és szabadon rendeklezhetnek a lakással az eladáson és az öröklésen kívül. Mivel a kérdés elméleti, tegyük fel, hogy valaki megvenné a lakást, úgy hogy két 70-80 éves ember a haszonélvezőjük.
Mennyire etikus ez a szülőkkel szemben?
válasza:"Nagymamám pl. már magától a gondolattól is rosszul van, hogy ha ő meghal, a ház, amiért nagyapámmal egész életükben dolgoztak el lesz "adva"."
ez érthető. de tudomásul kell venni, hogy már más idők vannak, már nem feltétlenül száll a ház egyik generációról a másikra, az emberek ma költöznek, ingatlanokat vesznek meg, adnak el. egyszerűen ma ez a világ rendje, ezt maximum elfogadni lehet.
válasza: válasza:"a szülei ajándékoztak neki"
Innentől nem értem, mi a kérdés. A gyerek tulajdona a lakás, nem? Azt csinál vele, amit akar. A szülő meg nem kerül az utcára, élete végéig lesz hol laknia.
Hol itt a gond?
Hogy a családomnban az öregek szentimentálisan gondolkodnak, nem praktikusan. Ahogy egy válaszoló is írta: "legalább várnád meg, amíg meghalok, mielőtt eladsz mindent, amiért ÉN dolgoztam meg". Meg számukra az is tiszteletlenség, hogy én a haláluk utánra tervezek. Meg, hogy nem becsülöm meg, hogy egy lakással indulok. (Ami elég nagy ellentmondás, mert ők se becsülik meg az ő szüleik falusi házát és ugyanúgy "szabadulni" próbálnak tőle, amit meg a nagymamám vesz zokon: ők egész életükben azt a házat építették, de mivel rossz helyen munkalehetőség szempontjából rossz környéken, ezért az apám és a testvérei úgy passzolják a házat egymás között, mintha valami adósság lenni).
Nem vágyom a lakás árára, azért akarnám eladni, hogy ne húzzon semmi Magyarország, se adósság, se tulajdon. Az egyetemet is fizetősön csinálom (magam fizetem), csak azért, hogy ne kelljen semmit se visszafizetnem.
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Ebben nincs semmi etikátlan, hogy a gyerek eladja a ház tulajdon jogát. A szülők benne élhetnek életük végéig, mégis mit akarnak még?
Aki ezt megszólja, az nem más mint önző, méghozzá igen komoly. Mintha még halála után is mindent meg akarna tartani...
Ahelyett, hogy a gyereke/unokája boldogulását tartaná szem előtt, sokkal jobban izgatja, mi lesz a SAJÁT vagyonával. És itt nem a tényleges érték a hangsúlyos, hanem az hogy az az ÖVÉ.
válasza:Én is megszólnám, ha a tesóm el akarná adni a szülői ingatlant, miközben a szülők benne élnek.
Egy hetven éves ember óriási bizalmat szavazott, mikor odaadta az ingatlant, miközben még akár harminc évet is élhet, de tíz-tizenötöt meg simán.
Nem törvénytelen eladni az ingatlant, de visszaélés a szülők bizalmával, akik megbíztak a gyerekükben annyira, hogy lemondjanak az ingatlan tulajdonlásáról. Ha a gyerek úgy érzi, hogy nem akarja az ingatlant, és az ezzel járó felelősséget, akkor nem kell elfogadni. De elfogadni egy óriási ajándékot és cserébe megbántani az ajándékozót arra hivatkozva, hogy jogilag megtehetem, szerintem szemétség.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!