Megtartható így a jó testvéri kapcsolat?

Nővérem 27, én 24 éves vagyok.

Sajnos tegnap volt egy nagy vitánk és félek, hogy hosszútávon már nem fogjuk tartani a kapcsolatot, amit nagyon nem szeretnék.:(

Szüleim elköltöztek 3 éve, apa külföldi munkája miatt, nekünk már akkor volt párunk.

Én ott éltem szüleimnél, megcsináltam az egyetemet, addig távkapcsolatban voltam. Testvéremék pedig összeköltöztek szüleimtől 25 km-re. Tesómnak itt jó lehetőségei vannak, szakmájában(gyógyszergyár) itt el tudott helyezkedni, jól keres, fönök pozíciója van, amit szerintem kár volna ott hagynia, mert egy életre nem lesznek anyagi gondjaik így, ha maradna.

Mi is azóta összeköltöztünk már párom szüleitől 25 km-re, tehát én visszaköltöztem szülővárosomba, mert párom kikötötte, hogy ő maradni szeretne, elfogadtam, mentem.

Mi amúgy nagyon jól meg vagyunk hálaistennek. Tesómék tesóm állítása szerint annyira nem, mert panelban laknak és a párja elvileg csak géppel játszik, sörözik délutánonként és tesóm unatkozik, nincs barátja.

Nekem sincsenek barátaim sajnos, de engem nem érdekel, talán majd egyszer lesznek vagy nem, majd eldől.

Aztán tegnap tesóm megbántotta anyukámat, hogy ők sose mennek hozzájuk, bezzeg a párja anyja kinyalná a fenekét, mindennap ha közel lakna hozzá, azaz visszaköltözne mindennap főtt étel várná, mindig foglalkozna majd az unokáival. Amúgy nincs is még unoka. Apukám külföldön dolgozik, anya meg élelmiszeriparban, mindig dolgozik szombaton is. Ha délutános feszt este 9-ig van. Apa konzervatív típus ő nem szívesen megy senkihez, elvárja ő hozzá jöjjenek.

Aztán mondtam tesómnak, hogy azért ne állítsa be anyukánkat úgy mintha ő ne segítene soha, meg ha egy településen laknának ne adna főtt ételt szívesen és ha szeretne visszaköltözni költözzön bátran vissza, hisz felnőtt ember senki sem tartja vissza. Csak az hogy elkezdtek építkezni egy 60 milliós házat, ez egy 20 év hitelt jelent, de lehet hamarabb visszatudják fizetni, mert amúgy tényleg jól keresnek, de mondom, ha nem vagytok magatokban biztosak akkor miért építkeztek miért nem vártatok.

Én boldog volnék, ha visszaköltöznének, de már így, hogy elkezdték az építkezest, amiröl nem is szólt csak utólag tudtam meg, és mivel jó állása van tényleg, ezért nem akartam beavatkozni, csak azt látom, hogy szenved.

Csak rosszul esett, hogy olyanokat mondott, hogy mert az ő anyósa milyen aranyos meg kedves, mintha a mi anyukánk nem lenne az ezeket mind anyukánk előtt, aki hát nem nagyon tudott erre mit mondani, mert szívesebben lakna ő is régi otthonába, csak követte párjàt.

Apa elég akaratos, konzervatív, az van amit ő akar, mert ő keres többet.

Én mondtam tesómnak, hogy ne úgy állitsa be mintha anya nem segítene neki, ha egy településen laknának, meg nyugodtan visszaköltözhet meg azért anya tudhatná, hogy nagyon nagyon nagyon szereti, csak más emberek. Anyósa azèrt egy tanult ember, anya meg annyira nem, de attól csupaszív.

Na mindegy de olyanokat mondott nekem ordibálva meg sírva, hogy te ne szólj bele te cstri*.

Szomorú vagyok, hogy így beszél hozzám, csak nem akartam hallgatni és megakartam védeni anyàt.

Meg megmondtam, hogy apukánk miatt veszekedüni, ha nem költöztek volna el ez nem lenne és most akkor örökké ez lesz.

3,5 óra autóval az út szüleimhez, testvéreimhez.

Sokszor azt érzem hogy elegem van az egészből.