Irigy, féltékeny, frusztrált vagy mi baja van a testvéremnek?

Mostanában mindig velem van elfoglalva és mindenbe beleszól, okoskodik. Eleinte még volt, hogy neki is kikértem a véleményét egy-két dologgal kapcsolatban, mert úgy voltam vele, hogy érdemes beszélgetni a családdal és esetleg ő is tud mondani néhány tapasztalatot vagy tanácsot, aminek hasznát vehetem. Ekkor még ő is segítőkész volt, viszont most már kéretlenül osztogatja a “tanácsait” és tényleg mindenbe belekotyog, a szüleinket is állandóan traktálja minden hülyeséggel.

Az a mániája, hogy én elkényeztetett vagyok, mert pl. nem dolgozom a nyáron, sosem mentem és egyelőre nem is tervezek diákmunkát vállalni. A másik kedvence, hogy miért nem megyek inkább közelebbi egyetemre vagy maradok a városban szakmát tanulni, mert így csak lehúzom meg kihasználom a szüleinket. Illetve azt is szereti hangoztatni, hogy “nehogy azt hidd, hogy majd fizetik neked az albérletet, majd tanulás helyett akkor elmész dolgozni”, mert szóba került, hogy azzal is számolni kell, hogy ha nem kapok kollégiumot, akkor máshogyan kell megoldani a lakhatásomat.

Egyszerűen nem értem, hogy mi baja van. Őt ugyanúgy segítették és támogatták a szüleink (nyilván van különbség, mert már évek teltek el azóta és mint minden, az árak is változnak), pl. ő is csak a kötelező szakmai gyakorlaton dolgozott először, neki is fizették minden költségét (lakhatás, utazás, élelmiszer stb.) és azt tanulhatott, amit csak szeretne. Nem tudom, hogy tőlem ezt miért sajnálja... Ő egy felnőtt, dolgozó ember, aki saját magáról gondoskodik és külön is él, szóval neki nem sok köze van ehhez az egészhez. Nincsenek irreális terveim sem, de ha a szüleimnek ez sok vagy bármi problémájuk lenne, akkor azt majd mi megbeszélnénk és nem a testvérem dolga intézkedni.