Hogyan alakul ki az allergia?

Öröklődhet, igen. És életed folyamán spontán is kialakulhat. Mi pl mindig egy csomó macskát tartottunk, és anyukám 49 évesen egyszer csak allergiás lett rájuk. Pedig a családban nincs más allergiás.

Persze még lehet.

Azért nevezik a modern kor betegségének, mert egyre több olyan anyaggal találkozik a szervezetünk, amivel nem tud szembenézni, így egyre több minden válthat ki allergiát.

Te is tudsz allergiás lenni.

Ha megcsíp a csalán és göbök jönnek ki a csípés helyén, vagy szúnyogcsípés után viszkető folt lesz rajtad, az is allergiás reakció.

EZ szervezet válaszreakciója a bejutott kórokozó hatására. Ez a reakció lehet: normális, csökkent, hiányozhat/egyáltalán nincs, vagy fokozott (amit túlérzékenységi reakciónak hívunk)

A bekerült idegen anyag az allergén. Válaszreakció az ellenanyag termelés. Jellemző helyi reakciók lehetnek pl. a fenti csalánkiütés, szénanátha, bőrpír, gégödéma.

Legsúlyosabb formája az anafilaxiás sokk, mely életveszélyes, orvosi beavatkozás kell a kezeléséhez.

Az allergia is a szervezet egy téves reakciója, ami oxigénszegénység következtében jön létre a sejtek szintjén. Ha a sejt kevesebb oxigénnel kell hogy beérje, fáradékonyabbá válik, ez miatt egyre többet téveszt. Nem képes maradéktalanul ellátni a feladatát, és ha ezek a maradékok halmozódva vannak akkor beszélünk betegségről.

Örökölhető betegség az nem létezik, mert génjeinkben csak az van kódolva, hogy a szervezet miként reagál az oxigénhiányos állapotokra. Azért mert az utód általában azt a táplálékot fogyasztja amit elődei esznek, ezért az oxigénszegény állapototok szinte másolják az elváltozásokat.

Amióta az ember az első kolbászt megtöltötte azóta beszélünk népbetegségekről, mert a kolbász hús már tartósítva kell hogy legyen. Napjainkban a tartósítási eljárások széles körét alkalmazzák már szinte minden ételben. A tartósítószerekkel épp az oxigént vonjuk ki, vagy taszítjuk ki az ételekből, ezért válik egyre több ember oxigénhiányossá, ami az allergiás reakcióknak a kiinduló pontja.