Szorongas vagy szivelegtelenseg?
Februarban kezdodott az egesz, valamiert nagyon alacsony volt a pulzusom es emiatt elkezdtem folyamatosan figyelni a szivem. Termeszetesen jartam haziorvosnal, kaptam beutalot laborba es kardiologiara, de meg nem mentem el (kesoi idopont miatt).
Azota javult a helyzet, nem figyeltem annyit magamra, viszont egy-ket hete folyamatos kellemetlen erzes van a mellkasomban, hihetetlenul konnyen kifulladok (seta, beszed, NEM sport kozben). Neha ajulaserzet kerulget, hanyingerem van, es teljesen olyen erzes, mint nehezere esne a szivemnek dobognia.
Szedek magneziumot, eszem banant, nagy ritkan egy valerianat is bekapok; olyankor jobb.
Van valakinek hasonlo tapasztalata?
Szivelegtelen, szivritmuszavaros es pajzsmirigy beteg rokonom is van.
Mit gondoltok, ez egy poszttraumas stressz, panikbetegseg inkabb; vagy valoban nagy gond allhat a dolog mogott?
Meg sokara szol az idopontom sajnos.
Kerlek valaszoljatok! Felek egyedul lenni es nem hiszem, hogy ez normalis.
Egyebkent ket eve voltam EKG-n es mellkasatvilagitason, akkor mindent rendben talaltak.
Nem dohanyzom (vagy csak ritkan) es sportolok.
22 eves lany
válasza:Koszonom a gyors valaszt!
Akartam is irni, hogy nem oedemasodik a labam, es lila sem vagyok!
Ellenben erzem, hogy megterheli a szivem ez az allando szorongos erzes, foleg, hogy nem is vagyok egy nagyon stresszes ember. Vagy legalabbis tudatosan nem.
Esetleg van valami otleted, mit tehetnek ellene?
válasza: válasza:Nekem is van olykor extrasystolem, de az orvosin tanulok, igy tudom, hogy nem veszelyes.
A jogat probaltam, de csak felbosszant sajnos, pedig ugy szeretnek meno jogas lenni.
A treningnek mindenkepp utananezek! Pszichologushoz pedig mar szinten van idopontom :)
Azt hiszem egyebkent egy kozeli hozzatartozo elvesztese allhat a hatterben, es habar annak mar 4 eve, nem sirtam ki magam.
Koszonom szepen a valaszt! Tenyleg :)
válasza: válasza:És ez a sport milyen gyakori és milyen intenzív?
(Hát nem tudom, fiatal koromban én is elég ájulós voltam, meg hamar kifulladós. A tesi órák semmit nem értek, mert rossz tesitanáraim voltak. Magamtól nem különösebben sportoltam és a család sem vitt kirándulni, meg semmi, szóval ennyi. Mondjuk dagadt sem voltam, ez sem volt gond.
Aztán 20-as éveim táján kezdtem megerősödni. Egyszerűen a napi rohanástól és a sok kirándulástól.
Kolesz helyett messzire kellett naponta bejárnom, napi 4 km minimum volt, de az csak a minimum, amit naponta gyors tempóban gyalogoltam le, közben néha-néha futottam. Volt hogy biciklire váltottam. Hétvégente imádtam túrázni járni. Hétközben sokat cipekedtem. Szóval megváltozott az élet, és ez eléggé megerősített, kb. akkor megszüntek az ilyen mindjárt elájulok érzések...
Régen amikor mérek vérnyomást az mindig alacsony volt.
A kávétól is sokat szédültem.
Na és később a munkanélküli időszakaimban jöttek vissza a fura érzések, pl mostanában is. Ugyan ájulni nem ájulok, de a szívemet igen gyakran érezem. Főleg ha lehajolok, vagy leguggolok, meg ilyesmi.
Hát nem mondom, szorongok én is eleget ettől, mert úgy szeretnék dolgozni, de egyszerűen képtelenség állást találni így protekció nélkül. Ez kicsinál. Azért próbálok vigyázni magamra, de tudat alatt úgy tűnik mégis számít.
Nálam egy megoldás van, egy munka.
Nálad nem tudom, te mitől szorongasz? Ezt kellene végiggondolnod és felszámolnod. Én hiszek benne, hogy ha lesz munkám, ez a fülemben is szívdobogás érzet alább hagy....)
És igen, a sport az legyen minél több...
Utolso elottinek:
Tiszta hypochonder kepzo! :)
Orulok, hogy sikerult megtanulnod kezelni!
Utolsonak:
Versenyszeruen tancoltam, usztam, kezilabdaztam gimiben, most negyedeves vagyok egyetemen, szuloszoban vagyok gyakorlaton. Eppen elmeleti oktatas van, szoval max a vizsgaidoszak kozelette stresszes. Hat hetes gyakorlat volt elotte, ott azert ertek izgalmasabb behatasok. :)
Heti legalabb haromszor fel orat igyekszem edzeni (erosites, kocogas, aerobic), setalok mindenhova, hetvegente szeretek kirandulni. Az iskolaban az emeletekre is gyalog megyek, mondjuk a lepcsozes sosem volt a kedvencem. :)
Sosem ajultam meg el!
Amugy igazad lehet abban, hogy - nem is az elfoglaltsag hianya, de - a penz hianya is stresszel.
Persze van munkam mindig valami, a szerettem is tamogatnak, de azert igy is aggodni "kell" neha, hogy mire koltsek.
Erre valami otlet? :)
Koszonom a valaszokat, nagyon kedvesek vagytok.
válasza:Hát akkor te így eléggé lestrapálod magad, biztos nem mozgáshiány a baj...
Na nem tudom, én nem vagyok orvos, és annyira sem értek ehhez, mint ti. Csak leírtam amit magamon tapasztalok. Hát szóval passz. Viszont annyit azért még írok, hogy...
Próbáld könnyedebben venni a dolgokat és ne agyalj annyit. Se a pénztelenségen, se azon, hogy vajon mi bajod lehet, ami ezt okozza. Pénztelenséget illetően valahogy majd lesz, ha más nem lesz, hát irány külföld, jobb híján. A tüneteket illetően, meg menj orvoshoz és bízd rá magad! Ne magad akard megoldani, amíg nem tudod mit kell megoldani! De gondolom ezt jobban tudod. (Mármint, hogy mit kéne ilyenkor tenni. :))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!