Leírnád kérlek a saját öngyógyító történeted/technikád,(vagy a környezetedben élőkét) ?

10 év ED (anorexia-bulimia) után egyik nap, 35 kg-san, késéles gyomorfájdalmak közepette döntöttem úgy, hogy elég.

Néztem videókat, rengeteget olvastam a felépülésről, a vele járó szr következményekről (puffadás, oedema, fájdalmak), és nekikezdtem. Először egy tányér spenótot nem bírtam megenni, mert fájt, és azonnal ki akartam hányni, aztán lassan-lassan felemeltem az adagot, kalóriában óvatosan, figyelve kb. egy hét alatt elértem a 3000 minimumot.

Februárban kezdtem, most már gyakorlatilag mindent eszek (napi 2500-3000 kalóriakeretben) a gyomrom puffad ugyan, de "normálisan", és elmúlik gyorsan.

51 kg vagyok, boldog, kiegyensúlyozott. Egyáltalán nincsenek anorexiás gondolataim, sem hánytatási késztetés.

A recovery-vlogokról áttértem a dietetika vonalra, a sportokról olvasgatok (még nem sportolhatok), bringát nézek, úszódresszt és egészségesen, változatosan étkezem.

Nincs megszorítás, kalóriadeficit, túlmozgás. Semmi, csak szabadság, étel és élet-szeretet :)

32n

Nem nagy dolog, de egyszer voltam pedikűrösnél, és azonnal elkaptam a körömgombát. A körömlakk alatt volt, és mire észrevettem, szétterjedt.

A doki be akart velem szedetni valami durva májkárosító gyógyszert. Azt mondtam, nem. Utanaolvastam neten. Kizárólag külsődleges gyógyszertári készítménnyel ( gomba elleni körömlakk), és életmódváltással (cukor mellőzése, gyógyteák stb) megszüntettem a problémát.

Ekkor kezdődött az az utam, hogy nem engedem már a durva orvosi beavatkozásokat és magamat hozom rendbe ha kell. Pusztán azzal hogy ellenálltam, rengeteg erős antibiotikumkúrát elkerültem, egy szervemet teljesen ki akarták operálni, hogy életem végéig az egészségügytől függjek, ezt is elkerültem, stb.

Rájöttem hogy sok betegség nem is olyan súlyos, csak ágyúval lőnek verébre, miközben a beavatkozás teljesen mellőzhető, és rengeteg káros mellékhatása lenne.

Bízom a szervezetemben, az eü ben sajnos annál kevésbé.