Érvek az antidepresszánsok ellen? Mellett?

Mellette: csak akkor, ha beteg vagy, és pszichiáter felírta.

Ellene: minden más esetben.

A depresszió rendkívül veszélyes betegség. Nem csak azért, mert akár öngyilkosságba is kergethet, hanem azért is, mert neurotikus (idegi) alapon legyengítheti a szervezet általános ellenálló képességét. Mindenképpen szükség van tehát a megszüntetésére, de legalább a mérséklésére, és bár sokféle életmód tanács létezik erre, az igazság az, hogy gyógyszer nélkül nem lehet leküzdeni.

Ma már léteznek természetes - gyógynövény - alapú antidepresszánsok, amelyek nem károsítják a májat, és nem okoznak függőséget. Ugyancsak léteznek olyan "gyári" gyógyszerek is (pl. Frontin), amelyek szintén nem okoznak függőséget, nem hülyítenek, és ami a depresszió leküzdésében nagyon fontos: nyugodt, pihentető, frissítő alvást biztosítanak.

Mindenképpen érdemes orvos tanácsát kikérni, mert a körülmények ismeretében csak ő tudja eldönteni, milyen fajtájú gyógyszerre van szükség. Csak az orvos tudja beállítani a megfelelő adagolást, emellett az orvosnak tudnia kell azt is, milyen más gyógyszert szed a páciense, és milyen időközönként van szükség labor kontrollra (májfunkció).

A gyógynövény alapú antidepresszánst ezzel szemben a beteg nyugodtan megveheti maga is, és kipróbálhatja a dobozban lévő betegtájékoztató alapján. Sajnos, ritkán válik be, de egy próbát azért mindenképpen megér.

Egy fontos tanács: a rosszkedv, a levertség nem azonos a depresszióval! Antidepresszánst csak akkor szabad és érdemes szedni, ha egyértelműen depresszióról van szó, és ezt csak orvos tudja eldönteni.

#1-nek:

"Hogy a fenébe lenne gyógyszer egy természetes emberi reakcióra, a szomorúságra? Ez lelki probléma és csak lelki úton lehet ezen segíteni."

Ahogy a kérdezőnek adott válaszomban írtam, a szomorúság, a levertség NEM azonos a depresszióval! Mindkettőben volt már részem, tudom, mi a különbség. Az előbbieket valóban lelki okok váltják ki, az utóbbi viszont egy bizonyos kémiai egyensúly felborulása. A gyógyszerek éppen ezt az egyensúlyt hivatottak helyreállítani, vagy legalábbis mérsékelni a hatásukat. Nálam például kb. fél év alatt sikerült helyreállítani az egyensúlyt.

[link]

Ez megmagyarázza, hogy a pénzről szól az egész. Ha rossz a kedved, annak valószínűleg oka van. Mégis miért oldaná meg egy gyógyszer a problémáinkat? Ezzel az erővel jól be is téphetnénk, mert megnyugtat, és nem gondolunk a teendőinkre...

#5,#6,#7-nek: szerencsések vagytok, mert nem tudjátok, mi a különbség a depresszió és a rosszkedv között. Általános tévhit, hogy a kettő ugyanaz - én is sokáig azt hittem -, de sajnos nem így van. Ahogy már írtam, mindkettőt megtapasztaltam, tehát tudom, miről beszélek.

A depresszióban éppen az a rossz, hogy sokszor semmi megmagyarázható oka nincs, a tünetei viszont általában félelmetesek. Megváltozik és beszűkül a külvilág érzékelése; természetellenessé válnak a színek, a hangok, az embert indokolatlan és körülírhatatlan félelmek gyötrik, és mintha egy lakatlan, barátságtalan szigetre vetődött volna. Amíg a rosszkedvet, a levertséget sok esetben oldani tudja egy buli, vagy egy jó társaság, esetleg egy kedves és megértő személy (vagy az alkohol...), addig a depresszióban szenvedőn ezek nem segítenek, sőt, többnyire kifejezetten rontanak a helyzeten.

Kétségtelen, hogy a depresszió tipikus civilizációs betegség, ami nyilvánvalóan összefügg a rohanó és stresszel teli életmóddal, bár néhány ismert történelmi személyiségről is tudjuk, hogy depresszióban szenvedett. Ez azonban nem változtat azon, hogy komolyan veendő betegség, amit kezelni kell, különben tragikus következménye lehet. És mindenképpen el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy a depresszió csak egy "túltengő rosszkedv", amin az ember, ha akarná, túltehetné magát, mert sokszor éppen ez a hozzáállás az, ami öngyilkosságba kergetheti a depresszióst!