Hipochondria, hogyan tudnék kigyógyulni?

1. Az agydaganat nem ilyen. Sajnos volt a családban, nem ilyen tünetei vannak.

2. A füledben a dobogás inkább magas vérnyomástól lehet. Gondolom, a stressz emeli, de egyébként is reggel a legmagasabb a vérnyomás (kivéve, ha az embert este felidegesítik és attól megy fel).

3. A xanax függőséget okoz, ráadásul mellékhatásai is lehetnek, lehet, hogy attól dobog a füled...

4. Évente egyszer csináltass teljes vérképet. Ha ott nem találnak semmit, nagy valószínűséggel nincs semmi bajod, megnyugodhatsz egy évre.

5. Végső esetben fordulj pszichológushoz.

Üdv a klubban!

Több éves tapasztalat birtokában sajnos(?) tudom, milyen az, amikor beképzelsz magadnak valami betegséget, és elkezded a tüneteit produkálni. Egész mélységekbe le lehet jutni ilyen módon.

Azt értsd meg, hogy a hipochondriának mindig kiváltó oka van. Valamiért értéktelennek érzed magadat, vagy bünteted magad - tudat alatt. A mélyére kellene ásni, hogy mi váltja ki a hipochondriádat, miért van szükséged az állandó szorongásra.

- Értéktelennek érzed magad?

- Bűntudat gyötör?

- Figyelmet akarsz kiharcolni magadnak?

- Sajnálatra van szükséged, mártírt játszani?

Ezek komoly dolgok, a hipochondria attól nem szűnik meg, hogy elnyomod a tüneteit, "nem gondolsz rá" (ahogy sokan mondják, és azt hiszik, ezzel el lehet intézni), stb. A kiváltó okot kell megszüntetni, mert a hipochondria szerintem egyfajta pszichés pótcselekvés, azaz tünet.

Van egy másik jó gyógymód is, ha elfoglalod magad.

Jó lenne tudnunk, hogy hány éves vagy. Dolgozol? Vagy nincs munkahelyed? Fiatal vagy, vagy középkorú?

Ha nincs munkád, gyereked, de hobbid, akkor rengeteg lekötetlen energiád van és rengeteg szabadidőd. Ezek jó hátteret adnak a hipochondriának.

Mindenképpen találnod kell egy hasznos elfoglaltságot. Vállalj gyerekfelügyeletet! Vagy tervezz programokat! Rendszeresen sportolj, a sport egyébként is a legjobb egészségmegörző.

Fordulj pszichológushoz, ő segít megtalálni az okot. Hogyha egy adott pszichológusnál nem vált be a terápia, vagy nem szimpatikus, nem érzed, hogy haladsz, akkor keress nyugodtan másikat, akinek a stílusa jobban illik hozzád... Én szerencsére kigyógyultam a hipochondriából, magamtól, amikor rájöttem, hogy mennyire gáz módon viselkedem, és lassan sikerült minden egyes epizódnál egyre jobban és jobban megőriznem az emberi méltóságomat. Mindig rákérdeztem magamtól, hogy az a tünet, amit érzek, tényleg zavar/tényleg komolynak érzem? Mert a legtöbb súlyos betegségnél azért tényleg komoly tünetek lépnek fel. Ha a válaszom nem volt, akkor mondtam magamnak, hogy várok még kicsit az orvoshoz menéssel, és ha súlyosbodik, vagy nem múlik el pár héten belül, akkor elmegyek orvoshoz. Ez segített. Egy idő után rájöttem, hogy többnyire elmúlnak a dolgok pár hét alatt, és nincs miért parázni. Még az is benne van, hogy normális határok között megteszek mindent az egészségemért, tehát járok rendszeresen kontroll nőgyógyászatra, vérképre, vérnyomásomat ellenőrzöm stb., így a durvább dolgok időben kiderülnek. Ami meg nem, azzal úgyse tudok mit tenni.

És ez furcsa lesz, de az IS segített, hogy kötöttem egy nagy összegű életbiztosítást. Így ha véletlenül beszívnék valamit, amit nem lehet megelőzni, egyből vigyorgok, hogy a rokonaim milyen gazdagok lesznek... és már nem is veszem komolyan :)

Egy ilyen komoly trauma után kialakult szorongásban sajnos nem fog segíteni a "foglald el magad"...

Ha ennyire tudod az okát, és pszichológusnak nem sikerült segítenie, akkor váltanod kéne pszichológust. Ezek a dolgok gyógyíthatók, de meg kell találni a SZÁMODRA megfelelő szakembert.

"Talán ez lehet a kiváltó ok ,hogy trauma ért. Én még fiatal vagyok 20 éves és szeretnék meggyógyulni"

Valószínűleg az sokkolt, igen. Részvétem egyébként, így utólag is.

Nekem is kb. ekkoriban kezdődött, bár ilyen trauma nem ért, de egy általam nem ismert kortársam súlyos betegsége döbbentett rá, hogy ez engem is elérhet. Szóval valószínűleg mindketten fogékonyak voltunk rá ekkor, és csak a szikra hiányzott.

Először is azt értsd meg: NEM VAGY BETEG! Oké? Persze lehet ezer bajod, sok orvos mondja, hogy egészséges ember nincs, csak tünetmentes, de nyilván te is a halálos betegségektől félsz, ami jó eséllyel nincs.

Betegségtudatod van ismert betegség nélkül. Ezen kell változtatnod, de sajnos nem tudok olyan tanácsot adni, ami ezen szempillantás alatt változtat, magam is 7-8 évig küzdöttem vele, és senki nem tudott érdemben segíteni. Úgy érzem, ez egy út, amit egyeseknek végig kell járnia, de egyfajta "bölcsesség" várja a végén. Már ha a végére jut az illető.

Próbáld meg egy kicsit elemezni a helyzetedet, végignézni a négy alappillért, amit fentebb említettem. Értéktelennek érzed-e magadat? Ha igen, van-e ennek alapja? Mások annak látnak-e? Bűntudat gyötör-e, ha igen, reális-e a bűnhődés? Stb.