A nagyim alzheimeres, én is az leszek?
Anya 46éves, és még nem ersítem meg, de mintha már látnék anyán ia tüneteket.
Olvastam,hogy nőknél gyakoribb ez a betegség és öröklödik. Anya szerinte a a dédimama,vagyis anya nagymamájának is hasonló betegsége volt talán még a magypapájának is. Így nő az esély arra,hogy én is örököltem ezt a betegséget.
A ti családotokban is van?
Hoznk került a nagyim, egyenlőre mi ápoljuk már egy éve. Még tudatánál van,felismer minket, csak nem tud beszélni nem eszik önállan,nem fürdik. Wcre el tud menni,de ennyi,nem figyel a higiéniára nem részletezném.
Anyának stresszes munkahelye van,de szerintem mindenkinek szresszes valamilyen szinten. Nem is ez a lényeg,hanem szétszórt. Ritkán keveri a szavakat.
Egy fis feledékenyéget vettem észre. Mintha magamon is felfedeztem volna. Annyira ijesztő.
Félek,hogy a nagyinak rosszabodik az állapota.
Egyetemre járok,így nem kell minden órára kötelezően bejárni.
Szóval gyakran maradok otthon mamával,hogy ne legyen egyedül. Nem akarjuk berakni egyenlőre otthonba,mivel ott biztosan a halál várna rá.
Akinél a családban volt van alzheimeres,hogyan oldottátok meg a gondozást?
Mikor döntöttetek az otthonban?
Kíváncsi vagyok,mások hogyan oldották meg az ápolást?
Idős korra az emberek jó 80%-a demens lesz. Mindegy, hogy van-e szerzői neve vagy sem. Szóval így is úgyis érinteni fog téged, ha ellustulsz(főleg szellemileg) öregkorodra.
Az, hogy most feledékeny vagy, annak millió oka van. Ha sok mindenre kell odafigyelni, jó hogy van ami kimarad.
Demens emberrel egyébként nagyon nehéz bírni. Sose csinálja azt amire kéred, könyörögni kell, össze-vissza beszél hülyeségeket stb. Amíg megismer titeket, addig könnyebb, de ha már nem, akkor már nagy a baj. Egyszerűen kiszámíthatatlanok. Lehet egyszer arra mész haza, hogy magára gyújtja a házat meg ilyenek.
Vannak olyan otthonok, ahol speciálisan ilyen betegek gondozásával foglalkoznak. Érdemes lenne azért nézni valamit, mert hosszú a várakozás és bármi megtörténhet.
A saját fiatalságod meg ne tedd tönkre. Attól, hogy otthonban van a mamád, még nyugodtan meglátogathatod, szeretheted őt, de ez nagyon nagy falat lenne neked szerintem.
Nekem nagyapám betegedett le, de ő "csak" agyvérzést kapott. Mi se bírtunk vele egy idő után és muszáj volt elhelyezni valahol, mert ha nem, mi is zárt osztályra kerülünk vagy felakasszuk magunkat.
Én is így látom egyébként. Csak vegyes érzelmeim vannak az ottho.ról.
Így,hogy én is vigyázok rá, nagy segítség anyának, csak nem tudom ,hogy meddig gondolja az ün felelősségemre is hagyni. Húzza,halasztja az elhelyezést, pedig ő is tudjahogy várólista van mindenhol.
Ráadásul ő úgy gondolja,ha majd időskorában ő is súlyos alzheimeres,vagy hasnlonló beteg lesz,vegyem magamhoz,mert ő ha ilyen helyzezbe kerül,nem akar otthonba kerülni. Mármost kikötötte:D
Nem kell félni az otthontól. Vannak jó helyek a körülményekhez képest. Esetleg tedd próbára anyud. Pl Úgyis vizsgaidőszak van és maradj bent tanulni vagy csavarogj stb a lényeg, hogy tölts Minnél kevesebb időt otthon. Akkor talán észbe kap, hogy ne varrjon a nyakadba ekkora felelősséget.
Az meg hogy mit akar részlet kérdés. Én anyukám azt akarja hogy zsirozzuk be a lépcsőt Menjünk moziba ha ilyen lenne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!