Régen mennyivel nagyobb volt a halálozási arány a közúti baleseteknél?

60-as 70-es években is Magyarországon (én akkor még nem igazán éltem, de utána olvastam) a mentők világszinvonal tetején dolgoztak, ugyanúgy mint ma is. Gyakorlatilag 1887 óta Budapesti mentőszolgálat /ez lett mai OMSZ igazi elődje, 1926-tól már gyakorlatilag egységes országosan a mentésszservezése/ napjainkig a világ élvonalába tartozik. Meglepő dolgokra képesek voltak a mentők már a 60-as 70-es években. Nyilván sok minden fejlődött azóta, de nem szabad lenézni sem technikai fejlettségben, sem szaktudásban az akkori mentősöket.

Igen, amíg nem volt mobil telefon addig lassabban lehetett mentőt hívni, kevesebb mentőgépjármű is volt, lassabbak is voltak. Ez az időfaktorban számított sokat, egy gyorsan progrediáló állapotnál az idő sokat számít. Ebben valóban rosszabbak voltak a lehetőségek. Kevesebb helikopter is volt, bár nagyon régi Magyarországon a légi mentés, ha jól emlékszem a 60-as évek második felében már volt néhány mentőhelikopter Magyarországon, kevesebb mint ma, de volt.

Kisebb volt a forgalom sokkal, ezért ritkább volt a baleset. Ugyan városban 60 volt a megengedett sebesség, de közúton csak 80 és az autópályán is eleinte 110 (ha jól emlékszem, nekem akkor még nem volt jogsim) később 120. Ma 90 és 130... Régen a 80 is csak "elméleti" határ volt, örültünk ha 70-el képesek vagyunk "száguldozni" mert az utak, az autók olyanok voltak. Ma 90 helyett sok helyen 110-el közlekednek eztől a nagyobb sebességtől nagyobb egy baleset esetén a súlyos sérülések esélye. Nyilván sokat változott a gépjárművek felépítése, légzsák, ABS stb. (ezért is lehetett a sebességet emelni).

#2

Nem tudom, hol olvastál ennek utána (hogy világszínvonal "tetején" dolgoznak a magyar mentősök). Amellett, hogy minden tiszteletem a mentősöké, azért említsük meg, hogy a gépkocsik felszereltsége hagy némi kivánnivalót. A meglévő XXXX mentőautó kb 20%-a felel meg a nyugati országok mentőautó-felszereltségének, további 50% kb 15-20 évvel van lemaradva, és a maradék 30% kb csak elsősegélynyújtásra és betegszállításra felel meg. És ez NEM a személyzet hibája, mert ők valóban mindent megtesznek, ami lehetséges.

Gondolom, a 60-as, 70-es évek propaganda-irodalmából tájékozódtál.

Kérdező:

A 70-es évek elején tizedannyi autó volt mint most, és azok közül is a "ZáporJózsi" és "Zsiga" volt a ritkább (ami kicsit biztonságosabb volt). A legtöbbje a "papir Jaguár" volt, ami a biztonsági övvel együtt sem volt egy életbiztosítás. Az, hogy tizedannyi autó volt akkor, és az autótipusok jóformán kb 5-6 tipusra volt korlátozható (volt ugye az "egérkamion", meg a fejeseknek a nagy fekete Volga is), ezen kivül csak a buszok és a teherautók voltak az utakon, igy gyakorlatilag összehasonlíthatatlan a baleseti statisztika.

Inkább egy tavalyi statisztikát hoznék példaként: Pennsylvániában, a halálos balesetek 48,1%-ában nem használtak biztonsági övet, és a halált a biztonsági öv hiánya okozta (többsége kirepült a kocsiból, de nyaktörések is voltak az "ostorcsapás" miatt)

A legfőbb érv a biztonsági öv mellett, hogy ha ez a 48% használta volna az övet, akkor nagy valószínűséggel életben maradtak volna (mert nem repülnek ki a kocsiból és csapódnak a földbe vagy póznára 100km/óra sebességgel)

Régen sokkal lassabb volt a forgalom tempója, és arányaiban sokkal kevesebb fogyatékos vezetett. A tempó is lassabb volt, bárhol lehetett lovaskocsi vagy szekeret húzó bácsi a kanyar után, mentek 70-80-al a sofőrök, nem 120-al.

Ma a kertvárosban meg pihenőövezetben tolják a 70-80-as tempót az impotens szerencsétlenek.

Egy frontális vagy fának ütközésben persze akkor is ott lehetett maradni, de nem volt jellemző, hogy az országúti kanyarban egyszer csak szembe jön egy kancigány a 2 tonnás szarjával 160-al. Ma meg teljesen átlagos szituáció.