Miért gondolom folyton azt, hogy "mindegy milyen az életem. Nem számít"? 30/F
Lehet szarnak tekinteni, én mindig csak azt gondolom, hogy el kell fogadni, úgyis szenvedni kell aztán majd csak összejön. Most is ezt szoktam gondolni, 8 évesen is ezt gondoltam.
Lehet, hogy depressziós vagyok vagy hozzászoktam és nem ismerek jobb életet?
El vagyok otthon, gondozom 80 éves nagymamámat, játszok a Warcraft 3-mal, tanulom a programozást (mondjuk az kicsit jó érzést ad, főleg, ha a tanár kódját javitom ki).
mert az élet az ilyen. nem mindenkinek ilyen, viszont nem csak neked
örülj a nagymamádnak, amig még van, még ha nem is koönnyű, örülj a sikereknek a programozásban, és ennyi. "Ne várj nagy dolgot az élettől, apró hópelyhek az örömök" Szép is, igaz is, mégis néha vágyik rá az ember, hogy inkább egy komplett lavinában hócsatázzon egyet gondtalanul a szerelmével, egy másik univerzumban...
de ha az vigasztal, én is elpanaszolhatom, hogy nekem miért sz@r
31F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!