Miért érzem ezt? Miért történik ez?

Néha azt érzem, hogy az egész életemnek semmi értelme. Barátaim vannak, pár darab. Mindig pórul járok az emberekkel, megismerem őket jóba leszünk,barátok leszünk aztán pedig úgy végződik, hogy ők szereznek mást és eldobnak...ráadásul mindig én leszek a hibás, elhordanak minden ribancnak, hogy megváltoztam, ilyen lettem olyan lettem, pedig nem változtam semmit. Ha viszont valami kell akkor akár 2 év múlva is engem keresnek meg és akár még pénzt is tőlem kérnek. Nem merek megbízni már senkiben, az a pár barátom aki van már régóta megvannak és velük sem merek már mindent megosztani. Néha azt érzem a családom sem szeret, jobban mondva elég sűrűn. Ilyenkor ki sem mozdulok a szobámból, nem szólok hozzájuk, csak ülök, hallgatom a zenét és sírok. Nem értem miért születtem meg, minek szült meg Anyukám. Általában még a szobám is úgy néz ki mint egy szeméttelep, mosatlan ruha, tányérok, poharak... Nem tudok rendet rakni, elkezdem, de csak jobbról balra rakom a dolgokat és csak nagyobb káoszt hagyok. Mikor jobban vagyok akkor jövök rá, hogy ez nem normális dolog amit művelek. Mostanában aludni sem birok, leginkább reggel tudnék, de akkor ugyebár már nem lehet.

Nos ez elég önsajnáltató lett és hosszú is, bocsánat érte.:D