Görbe testartás?

Ez (mint minden) tudati eredetű. Nem bízol magadban, nem mersz megjelenni, fellépni emberek előtt, nem hiszel magadban, elbújnál (süni!)- valami ilyesmi, persze pontosan nem tudható innen a messzeségből. (életkori sajátosságok ezek, valamelyest mindannyian benne vagyunk/voltunk.)

Próbáld ki: ha mész valahová, és észreveszed magadon, hogy megint megfeledkeztél.. próbálj meg tudatosan egyenes tartással, jó ritmusban haladni az úton, kicsit mélyebben lélegezni a szokott minimumnál, de semmit nem erőltetve, és figyeld meg: kihat még a hangulatodra is, ha csüggedtél valami friss erő áramlik beléd. A test-lélek-szellem Egy- még ha beszélünk külön róluk magyarázatokban - végső fokon egy - tehát egyik oldal a másikra hat - bonyolult szövevényes módon, de mindig hat.

Fel a fejjel! Tóth Árpád ezt írta többek közt neked is mondja a csillag az égről:

"Biztatgatott, csüggedőt,

Hű, szigorú fénye:

Ne félj öcsém, istennek

Kisebb teremtménye!

Fény vagy te is, lobogj hát,

Melegíts és égess,

Hinned kell, hogy a világ

Teveled is ékes! -"