Kell fájdalomtól tartania?

A szűzhártya a legkevesebb, a fájdalmat nem annak a kiszakadása okozza, hanem a hüvely izmok tágulása. Aki nem él nemi életet, annak sokkal tömöttebb, rugalmatlanabb a hüvely izma, így ha az orvos esetleg kacsával fel szeretné tárni a hüvelyét, az járhat fájdalommal.

Ez az egyik, a másik pedig a rutin. Nem tudom ki hogy megy itt nődokihoz, de nekem így sok év után is néha helyezkednek kell, ha rosszul fekszem fel az ágyra, hogy ne fájjon. Én tudom, hogy mit csinálok rosszul és tudom hogyan kell változtatnom a pozíción azonnal, hogy ne fájjon. Aki nem volt még férfival és nem is járt még dokinál, az erre nem fog feltétlen rájönni és így viszont nagyon tud fájni egy vizsgálat.

Mijét tágítanák? A végbelét nem fogják tágítani, mert nem dugnak bele vastagabb dolgot, mint egy (elnézést) kiadós kaki hurka. Végbélen át maximum egy ujjas, tapintásos vizsgálat van.

Ha beleegyezik a hüvelyi vizsgálatba, akkor egy eszközzel széttárva tartják a hüvelyét, ahogy mindenkinél minden vizsgálatkor. Ez nem tágítás, csak azért kell, hogy belásson, illetve tudjon kenetet venni, ha szükséges. Utána kiveszi ezt a feltáró eszközt, és bevezeti a hüvelyi ultrahang fejet, és azzal is szétnéz odabent.

Egyik művelet sem fájdalmas, legfeljebb kellemetlen. Persze a nőgyógyásztól is függ, ha kapkodós típus, akkor kellemetlenebb.

De az, amit itt valaki írt, hogy nem olyan rugalmasak az izmok az egyrészt nem igaz, másrészt nem releváns. A hüvelyben ugyanis alig vannak idegvégződések. Ha lennének, akkor a nők belehalnának a szülési fájdalomba. Tehát akkor sem fog jobban fájni a vizsgálat, ha valaki nem élt aktív nemi életet.